AMBRUS LAJOS – Nemrégiben kaptam egy kézzel írt receptgyűjteményt. Falubelimek, Szabó Bandiék találták a padláson, legalább húsz éve, mikor bekötöztek frissen vásárolt házukba. A régi gazdáé lehetett – azóta őrzik, rakosgatják, bár használni nem nagyon tudják. Mikor hírét vettem létezésének, a várakozás izgalmai közt naivan már arra spekuláltam:
ERDÉLY GASZTRONÓMIÁJÁRÓL – A magyar nyelvű szakácskönyv-irodalom legerősebb érzelmi töltetű műve Kövi Pál, Erdélyi lakoma (1980) című lírai esszégyűjteménye. „Erdélyi lakoma című könyve okkal tette híressé: tisztesség, tartás, sőt hazaszeretet összefüggései a főzéssel, a konyhaművészet történetével vagy az édesanyja kovászával: ennek természetességéről ad hírt ez a könyv…” – írta róla Eszterházy Péter. Az erdélyi konyha sokak életének meghatározó élménye. Közéjük tartozott a háború után Budapestről Londonba emigrált Egon Ronay is.
CUKOR – A „sütőcukrászati termék” elnevezéssel jelölt élelmiszerek általános jellemzője, hogy valamiféle liszt felhasználásával készülnek, meghatározó alkotórészük a cukor (vagy más édesítő anyag) és elkészítésük lényeges mozzanata a tésztakészítés és a sütés. Bár ez süteményeink nagyobb részére igaz, szép számmal akadnak kivételek is, hiszen a sós teasüteményekben, pogácsákban nincs cukor, a habcsókokban nincs liszt, legfeljebb mandulaliszt (macaron), vagy keményítő (Pavlova), és az ostyák,
KALÁCS – A kalács a kenyér úri rokonsága, a gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott volt. A legjobb, a lehető legfehérebb (búza) lisztből, később, a malomipar fejlődésével, pedig már külön
SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése.
BAMBI NARANCS – Kovács Eszti 1959-ben énekelte először, Berki Géza dalszerző, és Brandt Iván szövegíró többször is feldolgozott slágerét, a Pancsoló kislány című dalt. A dal refrénje fél évszázad múltán is jól ismert: „Jaj úgy élvezem én a strandot,/ Ottan annyi a szép és jó,/ Annyi vicceset látok, hallok,/ És még Bambi is kapható!” A szénsavas Bambi palackozása 1947-ben, a VIII. kerületi Hazai Szikvízüzemben, a Horváth Mihály téren kezdődött. Az államosítást követően, ez a szikvízüzem, s vele a jogok is, a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzemhez kerültek. Gyártóhelyét többször is áthelyezték, majd, a kereslet növekedésével, a 60’-as évek elején, a KGST szakosodás szerint a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) gyártott új gépsorokat állítottak be.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!