Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/06 | Gasztronómia történet, magyar konyha
GASZTROFORRADALOM: A közepébe vágva, kezdjük talán ott, hogy mindaz, amit gasztroforradalomnak nevezünk, aligha több, mint palotaforradalom. Mindez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években alig akadt a témában magát valamennyire is komolyan vevő újságíró, aki az éttermi és séf élvonalról szólva ne írta volna, le a „forradalom” szót. Én azonban, már a kezdetektől úgy vélem, hogy a nyilvánvaló eredmények ellenére, a hazai változásokra sokkal inkább illik a palotaforradalom, mint a forradalom meghatározás.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/03 | Gasztronómia történet
SAVANYÚVIZEK – A székely Mátyus István szerint, „ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.” (Diaetetika, 1766)
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/06/01 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha
HÚSOK FŰSZEREZÉSE – A hazai húsfogyasztás nagy részét a sertés- és baromfihús teszi ki, miközben az egy főre jutó évi marhahúsfogyasztás még a három kilogrammot sem éri el. Az elmúlt ezer esztendő során azonban, ez többnyire fordítva volt, és a sertés és baromfi fordult elő hasonlóan csekély arányban, mint manapság a marha. A hús fontos szerepet töltött be, és a főúri udvarok ételválasztékában is leginkább gazdagon fűszerezett húsok fordultak elő. A paprika előtti korok húsfogyasztását,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/25 | Gasztronómia történet, magyar konyha
PESTI KONYHA és PESTI VIGADÓ – A világ konyháit vizsgálva, sajátos összetételen akadhat meg a szemünk. Ez az összetétel, a Bécsi Konyha (Wiener Küche). A Wiener Küche (Bécsi Konyha) kifejezés egészen egyedülálló. Bécs ugyanis a világ egyetlen fővárosa, amely névadója lett egy konyhának, miközben az osztrák konyha is élő fogalom maradt. A történet azonban nem ma kezdődött. A “Wiener Küche” már a 18. század végén megjelent, bár kezdetben lényegében még csak a bécsi osztrák konyhát jelentette. A “Wiener Küche” fogalma tehát, már bő két évszázada forgalomba került.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/11 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet
ERDÉLYI KOPASZNYAKÚ – Az erdélyi kopasznyakú az európai tyúkfajták közt mindmáig idegenszerű jelenség. Kopasz nyaka a szemlélőben nem a legkellemesebb hatást kelti – szélesebb körű elterjedését és ismertségének hiányát éppen kedvezőtlen esztétikai megjelenésével magyarázták. Pedig ez a kopasznyakú egészen kiváló tulajdonságokkal és gazdasági értékekkel rendelkező „repdeső állat”. Először is bőven és télen is tojó, a betegségekkel szemben ellenálló, ugyanakkor könnyen hizlalható, jól költő és jól nevelő, a nyári hónapokban kevés takarmányt igénylő, jól kereső, edzett, fürge, szilaj állat, amelynek csirkéi sem kényesek és gyorsan fejlődnek – elsőrangú haszontyúk.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/04/07 | bor, Bor és étel párosítás, borász, Gasztronómia történet
VÉDŐSZENTEK – Az ünnepek és ételek, az ünnepek és szentek, a szentek és ételek mindig is szoros kapcsolatban álltak egymással, még akkor is, ha mindez ma már alig tudatosodik bennünk. Tisztelve a hagyományt, ezúttal néhány szentet, s szentekhez kötődő ételt is az ünnepekhez kapcsolunk, a bacon védőszentjétől a sajtkészítőket óvó szentig, s persze a fűszeresek, őstermelők és méhészek védőszentjéig is. Alaptézis, hogy jó alapanyagok nélkül nem készülhet igazán
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!