AZ ELSŐ SZEGEDI PAPRIKAKERESKEDŐK – „Bár a szegedi népben nem közönséges kalmárszellem él, – írta Bálint Sándor, 1939-ben – a kor meggyorsult kapitalista tempóját főképpen tőkével nem tudta követni. A paprikakereskedelemnek a kor szükségleteihez és szabadversenyes lehetőségeihez alkalmazott organizációját a kilencvenes évek táján itt is a zsidóság vállalta magára.”
MAGYAR ÜRMÖS – „Legújabban egyik-másik fővárosi csemegekereskedő torinói ürmösön kívül, magyar terméket is árusít; a palack címkéje kétségtelenül igen szép, feltűnő, sőt hazafiasnak látszik; minőségéről nem nyilatkozom. Azonkívül Szentendre vidékén házilag készült ürmösis akad. A versec karlócaihoz hasonló, gondosan készült, csak egy kis hibája van: nem eléggé édes, kissé savanykás. Édesebb szőlőfürtök és kevésbé savanyú vörösbor kellene hozzá. Végül a badacsonyi Ibos-féle ürmössel is alkalmam volt közelebbről megismerkedni. Főtt must segítségével készülhetett, mert barna, mint az olasz ürmös (vagy
A MAGYAR GASZTRONÓMIÁRÓL – 1792-ben a Magyar Hírmondó beszámolt a nádorispán alföldi utazásáról. A cikk írója a bécsi vendéglősöket sem mulasztotta el kritizálni: „Csongrád és Ketskemét között Újfalunál, sátor alatt vendégelte meg a’ Gróf Úr Nádor-Ispány ő Királyi Fö-Hertzegségét, ’s a’ vele lévő Fő Méltóságokat magyaros ebéddel. Nem maradt el ebből, a’ jó-féle gulyás-hús is, mellyet annyira majmoznak a’ Bécsi Vendégfogadósok;
A FŰSZEREZÉSRŐL – A fűszereket kulináris jóságuk miatt már hosszú évezredek óta az ételkészítés lelkének, a szakács örömének tartják. A fűszerek használatának célja az alapanyagok ízének gazdagítása, kiemelése, egyes ízek elfedése, a zamatok összhangba rendezése. A fűszerezés történhet a sütés-főzés előtt, közben, illetve tálaláskor. A harmonizáló fűszerek megválasztása a hagyományon túl,
A PÖRKÖLT SZAFTJA – August Ellrich, aki a „Die Ungarn wie sie sind” (Berlin, 1831) című útleírásában a bárányból főzött „ördögi paprika leves”, a „diabolischen Paprika-Brühe” magyarázatául lábjegyzetben a következőket mondja: “A spanyol borsot, Capsicum annuum, Magyarországon paprikának nevezik és a magyarok legkedvesebb fűszere. Hihetetlen, milyen mennyiséget tesznek nemzeti ételeikbe.
KORIANDER AZ ERKÉLYEN – A Földközi-tenger vidékéről származó koriander (Coriandrum sativum) a zellerfélék családjába tartozó növény. A zöld növényt, de a termését, a magot is koriandernek nevezzük. Olyannyira régóta használt fűszer, hogy a Mezopotámiában talált leletek szerint is a legelsők között használt fűszer lehetett. Ráadásul egy olyan, amely igazán jól harmonizál számos más fűszerrel. A növény tudományos, latin neve (Coriandrum) feltehetőleg a görög „korisz” (poloska) szóból ered, és a friss hajtás poloskaszagára, jellegzetes ízére is utal. Magyarul éppen ezért is nevezik, sok más név mellett, „poloskaszagú kapornak”.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!