PANNON BORMUSTRA lesz idén is Pannonhalmán, május 9-11 között. A Pannon Bormustra idén új, minden érdeklődő számára nyitott rendezvénnyel is jelentkezik. A zártkörű versenynapokat követően, május 12-én egy Közönségnap keretében Budapesten az érdeklődők találkozhatnak többek között a Bormustra zsűritagjaival, mesterkurzusokon vehetnek részt és egy séta során megkóstolhatják az
HATÁRBÉLI fölgyeik és szőlejik termékenyek, a’ belső mező Város, a’ külsővel öszve van kaptsolva, helyben boraikat el adhattyák – írja a legelső magyar nyelvű földleírásban 1799-ben néhai jó Vályi András erről a régi zalai mezővárosról, amely akkor még két részből állt, úgymint Belső- és Külső-Lendvából. S hozzáteszi: “néha Mura és Lendva vizek által el’öntetnek határjaik”.
LAKÁSÉTTEREM. Volt már róla szó, bár nem a két, TV-műsorokból is jól ismert szakács nevének említésével. Merfelsz Gábor (Szekszárd) egyik borának bemutatóján is ők készítették a borhoz a falatkákat. Magos Zoltánnal már évek óta ismerjük egymást, és az elmúlt hónapokban többször is próbáltunk időpontot egyeztetni, de valahogy nem sikerült, mindig akadt valami korábban egyeztetett programom.
BIZONY MEGLEPETT, hogy Montaigne, a nagy tizenhatodik századi sztoikus, aki mindig tudta, mit kíván mondani és azt derűvel, elegánsan és világosan tette, egyáltalán nem úgy, mint egyéb moralisták, akik állandóan nevelni kívánják az embert; szóval meglepett, hogy a zseniálisan tájékozott Montaigne a nyelv és a gyomor nagy kérdéseiben mennyire kevésbé kifinomult nézeteket vallott. Életrajzából tudni, hogy kitűnő egészségnek örvendett, de tökéletesen visszaélt vele, hiszen, ahogy Gide írta: „mindent megeszik, amit elébe tesznek, de olyan mohón, hogy néha beleharap az ujjába, mert akkoriban még nem használtak villát”.
A MAGYAR BOR AKADÉMIA immáron húsz esztendeje kitűzött „célja a magyar szőlészet és borászat tudományos fejlődésének szolgálata, a gazdasági életben elfoglalt helyének erősítése, a bor fogyasztási kultúrájának emelése, a magyar borok és a gasztronómia méltó egymásra találásának elősegítése, a magyar bor és a kultúra kapcsolatának megújítása.” A korábbi esztendők hagyományai szerint február elején, a hónap első vasárnapján újra elérkezett az idő, hogy Az év bortermelője cím egy gálaebéd keretén belül átadásra kerüljön az előző esztendő (2011) díjazottjának. Az idei gálaebédet Vida Péter tiszteletére rendezték.
A FURMINT évszázadokig a kiemelkedő édes borok fajtájaként volt elismert. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több borász foglalkozik száraz furmintokkal is. Ez utóbbi kategóriában legismertebbnek a nagytestű, hordós érlelésű tételek számítanak, de léteznek könnyedebb, gyümölcsös furmintok is, sőt, az utóbbi években pezsgőt is egyre többen készítenek ebből a százarcú szőlőfajtából. Sokszínűségéért hálásak lehetünk, mert ez teszi lehetővé, hogy oly’ sokféleképpen váljon az ételekhez is illeszthetővé.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!