HA A HONI UTAZÓ egy kipróbált, összeszokott társasággal tölti a Szekszárdra vezető utat – akik mellesleg szeretnek jókat borozgatni, s mellé falatozni –, óhatatlanul is azon kapja magát, hogy a társaság egyre többet beszél a jó asztali étkekről, és előbb vagy utóbb gondolatban is megéhezik.
HÚSZ – HUSZONÖT esztendeje már annak, hogy Magyarországra is megérkeztek az égetett, 225 literes, szivar alakú, bordeaux-i típusú fahordók. Ahogy az lenni szokott kis hazánkban, azonnal a vélemények kereszttűzében találta magát, s bár azóta sokkal többen teszik le mellette voksukat, még mindig nem lehet végeredményt hirdetni. Egyáltalán kell? Azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy a fahordó által biztosított jótékony mikrooxidációra, vagy a tölggyel való érintkezésre
HA MA A VELENCEI tóhoz utazunk, talán nem is jut eszünkbe, hogy a vadregényes vizek mellett, vagy száz esztendeje igen kimagasló csendes- és pezsgőborok is készültek. Vélhetően arra is kevesen gondolnak, hogy egykor milyen gazdag lehetett a Kárpát-medence pezsgő kultúrája, s nem csupán négy-öt ismertebb márka közül lehetett választani az üzletekben és a szórakozóhelyeken. Valaha szebbnél szebb italok készültek Villánytól Szeredig, Velencétől Aradig. A XX. század elején, pezsgőnek való alapanyagot sokfelé termeltek, de olyat, amely valóban kimagaslott és igazi megbecsülést hozott a gazdának, csak nagyon szűk területen. Utóbbira szép példa a velencei Bence-hegy, a helyi pezsgő és Belatiny Artúr neve.
„KEDVES BARÁTAINK! Nagyböjt van. Ez egy olyan időszak, mely megméretteti az embert, s felkészíti testileg, lelkileg egy új, ám igaz valóság befogadására – kezdődik a Pincészet Nyílt levele, majd így folytatódik:
VINCZE BÉLA számomra továbbra is ígéretes, ahogy azt korábban már kifejtettem, s leírtam, sőt, szerintem most vált igazán érdekessé. A Hegyközség Választmánya azonban nem lehetett ilyen egyszerű helyzetben, amikor „a kecske is jóllakjon, s a káposzta is lehetőleg megmaradjon” büntetést próbált kitalálni. Legalábbis a távolból ezt feltételezem a becsült egri borászokról. Szurkolok Egernek – ahogy eddig is.
BERASATEGUI három Michelin csillagos baszk séf egyike a világ legismertebb és legelismertebb séfjeinek. Ő a baszk séfek közép generációja a negyvenes években született Juan Mari Arzak és Pedró Subijana, valamint az ifjú Andoni Aduriz között. Ők négyen a hagyományok hívei, akik egyszersmind képesek is meghaladni azt. Arzak még a nagyszülőktől, szülőktől tanult, Subijana és Berasategui első tanítói is az édesanyák, nagynénik voltak. Aduriz már elismert mesterektől, többek között az előző háromtól leste el a mesterséget.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!