HÉTVÉGÉN ÚGY HOZTA A SORS, hogy nem tervezett módon, de az említett nevek határozták meg a programom. Tállyán az Oroszlános Borvendéglőben Baranczó Attila, aztán Bodrogkeresztúron a Chateau Dereszla, Tokajban Majoros László borász és végül Mádon Orosz Gábor borász.
A SPÁRGA a tavaszi szezon királya. A 17. század, XIV. Lajos király uralkodása óta ez a „királyok zöldsége, a zöldségek királya” (Lajos és kora imádta ezeket a fordulatokat, ahogy a későbbi korok is.) Én leginkább a zöld spárgát kedvelem. Jobban, mint a fehér, vagy a végükön halvány levendula színű változatokat. A vadspárgához eddig még nem volt szerencsém, pedig akadnak, akik szerint az a legjobb. Ez a 3+1 spárgaféle szerepelhet az asztalunkon.
„A húsvéti sonkának igazi ideje volna előkészületéig, rendbehozataláig, tálalásáig, megfelelő fogyasztásáig az a negyvennapi idő, amit közönséges nagyböjtnek nevezünk. Így mondja az elmélet, de a praktikus élet már régen bebizonyította, hogy a negyvennapos idő kevés egy sódarnak a létrejöveteléhez. A sódar a legkényesebb része a disznónak, korántsem élvezhető amúgy frissiben, mint a kolbász vagy a hurka…” (Krúdy Gyula, A húsvéti sódar titkai)
FREI TAMÁS műsorait általában kedveltem, sőt, némi tisztelet is akad bennem a tudatossága iránt, ahogy magát és világát felépítette. (Hazai példa erre kevés akad.) Valamilyen rejtélyes okból, de még arra a „programbeszédére” is jól emlékszem, amelyet hosszú évekkel ezelőtt egy TV interjúban mondott el, s amely a hitelesség programjának meghirdetéséről, Frei Tamás hitelességének fontosságáról szólt.
MESTERVACSORA, Balatonalmádi, 2009. április 18. Negyvenhetedik a sorban, és bizonyára mindenféle okból emlékezetes marad. Mérföldkő szakmailag is, és a Magyar Nemzetei Gasztronómiai Szövetség életében is, hiszen a Mestervacsora napján került sor a tisztújító küldött közgyűlésre is. A Mestervacsora 370 vendége ezerféle szempontból is elemezheti, és bizonyára ezerféleképpen is elemzi és értékeli az estét.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!