SZÓSZOK, MÁRTÁSOK – A mártások (szószok), lényegük szerint olyan sűrített folyadékok, amelyek a következő négy alapkritériumot teljesítik: nedvességet adnak a gyakran száraz fogásoknak; ízesítenek és lezárják az étel fűszerezését; gazdagítják az ételt és a tálalás esztétikájának növelésével fokozzák az étkezés élményét.
SZÓSZOK, MÁRTÁSOK – „Vichy dél’franciaországi városban, amely nemcsak gyógyforrásairól, hanem luxusélelmicikkeket előállító gyárairól is nevezetes, az ottani majonnaise-üzem egyik cégvezetőjét, egy Andrée Mascallat nevű köztiszteletben álló tisztviselőt az elmekórházba vittek, mert a szerencsétlen ember a pikáns szószok kóstolgatásától megőrült.” (Esti Kurir, 1935) A 18. század végén Párizs az egyedüli, ahol a titkos és intim rokokó vacsorák eltűnésével az ízlelés és ínyenckedés új szintre emelkedik. A párizsi elit már nem csupán az étkezésről, de az étkezésről való
EMULZIÓK, HABOK – Sok más étel mellett, egy világszerte népszerű emulzió legendája is a háborúhoz kötődik. 1756-ban Richelieu hercege elfoglalta a britektől Mahon városát a Mallorca melletti Menorca-szigetén. A győzelmi ünnepen a herceg szakácsa tojássárgájából és tejszínből készült mártást készíteni, ám a tejszín elfogyott, akadt viszont olívaolaj. A többit már ismerjük, így született a mahonnaise, amiből egy 1841-es szakácskönyv
A TARTÁRMÁRTÁS – A tartárszósz jól ismert, igen népszerű hideg mártás. A hazai vendéglátásban szinte kötelező kísérője a rántott sajtnak, rántott gombának, rántott halnak, s ki tudja még mi mindennek, de az előbbieknek biztosan. Látszólag jól ismerjük, miközben hazánkban vélhetőleg igen kevesen vannak, akik az eredeti recept szerint készítik. Milyen is az „eredeti „recept? Egy biztos, nem hasonlít arra, amit mi tartármártás néven ismerünk. A tartár szósz névadói egyébként a 13. században nálunk is
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!