A MAGYAR GASZTRONÓMIÁRÓL – 1792-ben a Magyar Hírmondó beszámolt a nádorispán alföldi utazásáról. A cikk írója a bécsi vendéglősöket sem mulasztotta el kritizálni: „Csongrád és Ketskemét között Újfalunál, sátor alatt vendégelte meg a’ Gróf Úr Nádor-Ispány ő Királyi Fö-Hertzegségét, ’s a’ vele lévő Fő Méltóságokat magyaros ebéddel. Nem maradt el ebből, a’ jó-féle gulyás-hús is, mellyet annyira majmoznak a’ Bécsi Vendégfogadósok;
MOCSÁN FŰSZERPAPRIKA (Fadd) –Faddról, ahol a csúcsminőségű fűszerpaprikát termelő Mocsán Zoltán él, annyit kell tudni, hogy a kalocsai tájkörzethez tartozó település, és Kalocsával szemben, a faddi Holt-Duna partján, Paks és Szekszárd között félúton található. (A Duna fő ága a 19. század végi nagy folyamszabályozások után távolabb, mintegy 5 km-re került a falutól.) A település három fő profilja: a fűszerpaprika termesztés és feldolgozás, a dohánytermesztés és feldolgozás, és a halászat. Nem véletlen hát, hogy éppen ez a három jelkép van jelen a község címerében is, és 2005 óta ez lett Mocsán Zoltán egyéni vállalkozásának is a logója. A Mocsán Paprika Manufaktúra rengeteg kézi munka igénnyel, nagy
HALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!