CSALÁN, CSICSÓKA és MEDVEHAGYMA – tavaszi, zöld krémleves

caslánhajtásTAVASZI KRÉMLEVES – Krémleves sokféle növényből készíthető. Ezúttal egy minden ízében tavaszi krémlevest készítünk, amelyhez csicsóka, friss medvehagyma és friss csalánhajtások szükségesek. Ennek a krémlevesnek a színét, ízét az egészséges, friss zöld növényi részek, sűrűségét a csicsóka adja. Valamennyi egészséges, különleges, izgalmas, tavaszi. Ha az erdőben medvehagymát gyűjtünk, ne feledkezzünk el a friss, zsenge csalánhajtásokról sem!

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Medvehagyma – a tavaszi ébredés növénye

MedvehagymaMEDVEHAGYMA – Egészen csábító érzés puha, enyhén illatos hagymaszőnyeggel takart összefüggő ligetfoltokra bukkanni az áttelelt erdőben: a medvehagyma húsvét táján bújik elő mindenfelé az erdei talajból. ’Medvehajma’ – mondta rá a népnyelv; korábban kígyóhagymának is hívták a tavaszi ébredés növényét, és tájnyelvi alakzatokban a sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkkányhagyma néven is szerepel.

(tovább…)

SZÓJACSÍRA SPAGETTI – medvehagymás crostinivel

szójacsíra salátaSZÓJACSÍRA SPAGETTI – A különféle babcsírák a Kelet-ázsiai konyhák elterjedt alapanyagai. A mungobab csírája mellett a nagyobb szójabab csíra a legnépszerűbb. A csírák nagyjából egy hét alatt lesznek felhasználásra alkalmas méretűek. A szójacsíra is jóval egészségesebb és táplálóbb, mint a szója maga, emellett az elkészítése alig igényel energiát. Rizsbe, tavaszi tekercsbe, levesekbe, és más

(tovább…)

A MEDVEHAGYMA – kipusztulhat, ha nem vigyázunk

A MEDVEHAGYMA az elmúlt években egyre növekvő népszerűségre tett szert. Várható volt, hogy a mértéktelen gyűjtés ellen előbb-utóbb szigorúbban kell fellépni. Az MTI híre szerint “Védik a medvehagymát a mértéktelen gyűjtéstől a természetvédők és az erdészek: a gyógyhatásairól ismert növény gasztronómiai különlegességgé vált az utóbbi években, ezért egyre többen szedik, de csak mértékkel és engedély birtokában lehet gyűjteni.”

(tovább…)

MEDVEHAGYMA PÁLINKA – vagyis párlat

AMIKOR a spárga “pálinkáról” írtam, a szakma tiltakozott, persze nem nálam, hanem a párlat készítőjénél, aki tényleg nem tehetett arról, hogy én pálinkának neveztem azt, ami törvény szerint csupán párlat, hiszen pálinkának csak a Magyarországon, magyar gyümölcsből készített párlat lenne nevezhető. A fogalomrendszer humoros vonása, hogy a törvény szerint például paradicsomból lehetne pálinka elnevezésű párlatot készíteni, mert a paradicsom gyümölcsnek számít, s nem zöldségnek, még ha ez magamtól bizony nem is jutott volna eszembe. Petzold Attila barátom a Brill Pálinkafőzdétől már korábban is ajánlotta ezt a medvehagyma párlatot, s meg is egyeztünk, hogy megkóstolom.

(tovább…)