Szerző: Csíki Sándor | 2021/07/30 | magyar konyha, nemzetközi konyha, Recept, Receptek
KENYÉRLÁNGOS, LANGALLÓ – A kenyérlángos „kenyértésztájú termék”. Ez így bonyolultan hangozhat, de ha a lángos, langalló, kenyérlepény szavakat is említjük, talán tisztul a kép. A néprajzi irodalom szerint: a „kenyér tésztájából, ill. annak teknő-kaparékából készített különféle sült tészta. Az egész népterületen általános a kaparék felhasználása kenyérlepénynek, valamint az, hogy az érett kenyértésztából valamennyit lángosnak szánnak. Ez utóbbit 30–35 cm átmérőjű, lapos kerek darabbá alakítva, a kemence fűtésének utolsó szakaszában, a parázzsal beterített kemencefenék megtisztított közepére fektetve sütik meg.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2017/06/12 | Gasztronómia történet, magyar konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány, Recept
A SAVANYÍTÁS TITKAI – A kovászos uborkától a nyári savanyú káposztáig. Az élelmiszerek szerves savakkal történő tartósítása a világ kulináris örökségének évezredek óta része. Savanyúságokkal, savanyított élelmiszerekkel a világ majd’minden részén találkozhatunk. A savanyított nyersanyagokat, zöldségeket, gyümölcsöket, halakat, stb. két fő kategóriába sorolhatjuk. Az első esetben a savanyított ételeket (ecetes uborka, hering, sertésláb) ecettel tartósítjuk, a másik esetben pedig (kovászos uborka, kimchi, suan cai) a spontán tejsavas erjesztésre
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/07/06 | Japán konyha, kína konyha, magyar konyha
A SPÁRGASALÁTA (Lactuca sativa var. asparagina), más néven szársaláta különösen Kínában népszerű, ahol wosun a neve. A szár általában 15-20 cm hosszú és 3-4 cm átmérőjű. Ropogós, lédús, kellemes ízvilágú. Jellegzetes felhasználási módja a wokban keverve-sütés, aminek egyébként két fő technikája van: a chǎo és a bào (mint két jó testvér). A chǎo lényegében a wokban dinsztelés, míg a bào a magas hőmérsékleten, füstölgő olajban végzett sütés.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!