Szerző: Csíki Sándor | 2012/04/17 | magyar konyha, Recept
A KACSAMÁJ leginkább hízott formájában számít megbecsültnek, miközben egyáltalán nem kell, hogy hízott legyen, sőt, még jobb is, ha nem hízott, ráadásul így az ára is kedvezőbb volt (664 Ft/kg). Kacsazsír (libazsír) nem árt, ha akad a háztartásban. Más szavakkal: a kacsazsír (libazsír) minden magára valamit is adó háztartásban előfordul az olajok, vajak, és a zsírsavak egyéb materializálódási formái között. Magam a kacsazsír és libazsír egyaránt nagy kedvelője vagyok.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2011/06/17 | Bor és étel párosítás, magyar konyha
A KACSAZÚZA különösen ízletes része a kacsának. A zúzát, pontosabban a zúzógyomrot, valamennyien ismerjük. A táplálék mechanikai feldolgozását végzi, hasonlóan ahhoz, mint amikor mi a falatot megrágjuk. Leginkább a magevőkben fordul elő. A ragadozó madarakban nem találkozunk velük, illetve csak meglehetősen csökevényes formában. Belsejét keratinszerű, vastag szövet borítja, melyet a zúza tisztításakor eltávolítunk. A megmaradó rész a vastag és gyakorlatilag színtiszta izomszövet, hús, némi kötőszövettel, amitől még finomabb lesz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/11/23 | Francia konyha, magyar konyha, nemzetközi konyha
A ZSÍROS KENYÉR, amit németül Schmalzbrot, angolul pedig bread and dripping néven ismernek, ma is elterjedt eledel, s ez érthető is. Én újabban a libazsíros kenyeret csipetnyi jó minőségű sóval, s karikára vágott hegyes erős zöldpaprikával kedvelem leginkább. A szénhidrátnak és a zsírnak ez a ma már olcsónak számító kombinációja különösen a két világháború közti időszakban volt elterjedt nyugaton is, s a rántott leveshez hasonlóan a szegényebb néprétegek, a gazdasági válság áldozatai, a munkanélküli tömegek körében volt elterjedt eledel, akárcsak a leveskonyhák ételei. A vajas kenyér és a zsíros kenyér között a lényeget illetően nincs különbség, legfeljebb csak annyi, hogy a 17. századtól nekilóduló
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2010/09/28 | Egészség, Egészség a konyhában, Francia konyha, magyar konyha, nemzetközi konyha, Vélemény
A HETVENES ÉVEK ELEJE óta gyanakvással, s bűntudattal tekintünk a zsírra. Általában egészségtelennek, károsnak, túlsúlyunk fő okának tartjuk, ami jól érthető és még megalapozottnak is tűnik. Valószínűleg az is, ám mint oly’ sokszor, itt is gond van a mérték körül. A zsír kiátkozásával egyidejűleg megjelentek a zsírszegény, „light”, élelmiszerek is, amelyek igen gyakran bővében voltak, vannak a szénhidrátnak, sónak, s sok egyébnek, amivel a zsír élményét valamennyire pótolni lehet. Az egészséges zsírszegénység marketing üzenete így igen gyakran egy más szempontból már aggályos gyakorlatot takar.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!