AZ IDŐS ÉTTEREMKRITIKUS – Mennyire megbízható az ízlelése?

Anton Ego - az idős étteremkritikusAZ IDŐS ÉTTEREMKRITIKUS – A kérdés, amit még Stahl Judit vetett fel nekem, hogy az érzékszervek érzékenységének változása vajon miként hat az étteremkritikusokra? Vajon, a biológiai változások miatt kevésbé lesz hiteles egy idős, vagy idősödő étteremkritikus véleménye, mint ifjabb kollégájáé? A kérdés elgondolkodtató és a válasz az élet más területein is továbbgondolásra lenne érdemes. Nos, amit tudunk, s ami a fiatalság mellett szól, hogy az életkor előrehaladtával valóban csökken az ízlelőbimbók száma és a

(tovább…)

AZ ÍZÉRZÉKELÉS – evolúciós előnyei és szerepe, röviden

AZ ÍZÉRZÉKELÉS ELŐNYEIBiológiai objektumként az ember, akárcsak a többi állat, a környezetében hozzáférhető élelmiszerek rendszerében éli le az életét. Ezt a rendszert a földrajzi, éghajlati, s ma már társadalmi és gazdasági meghatározottságon túl, az új iránti kíváncsiság (neophilia) és az újtól való

(tovább…)

PETŐFI SÁNDOR – Petőfi Sándor szupertaster (szuperízlelő) volt

Petőfi Debrecenben (1844) Orlay festményePETŐFI SUPERTASTER VOLT – A 22 éves Petőfi Sándor a forradalom előtt alig három évvel, 1845-ben írta az Úti jegyzetekben a következő mondatot: “De nekem a sors mindig akkor ad kanalat, ha levesem nincs, és viszont.” S, bár ez az idézet nem a koplalásra utal, ahogy azt sokan tévesen állítják, hanem arra, hogy amikor végre egyedül utazhatna a szekéren, olyan hűvös idő van, hogy az egyedüllét kényelmét mégsem élvezheti, azért sokszor maradt éhesebb az ifjú Petőfi, mint az jól esett volna. Persze akadtak útitársai, akik jó szándékúan segítették. Mint az Úti jegyzetekben (1845) írja:

(tovább…)

ÍZÉRZÉKELÉS – Mindenki ugyanúgy érzi az ízeket?

tongue-out-heart1000ÍZÉRZÉKELÉS – Nem csak a bőr, haj és szemszínben, a testmagasságban és alkatban, de az ízlelőbimbók számában, az ízek és illatok, a fájdalom és hőmérséklet iránti érzékenységben, az életkorral járó változások mértékében és milyenségében is nagyon másfélék vagyunk. Sokféleképpen különbözünk egymástól, de még saját, gyermekkori önmagunktól is.Már Brillat-Savarin “La Physiologie du Goût” (Az ízlés fiziológiája) című, 1825-ben megjelent művében is megfogalmazódott, hogy azok,

(tovább…)

ÍZÉRZÉKELÉS és LOGIKA – Ízérzékelés és döntéseink kapcsolata

Strawberry-Sweet-Spicy-Tomato-GazpachoÍZÉRZÉKELÉS és LOGIKA – Az ételek, italok ízének érzékelése, számos egyéb tényezővel együtt, befolyással van gondolkodásunkra, döntéseinkre, viselkedésünkre, és tudatosan, vagy öntudatlanul, hatással van arra is, hogy a falatot miként értékeljük, és végül lenyeljük-e, vagy sem. A magyar, és más európai konyhák, az élelmiszeripar és tudomány formálódása szempontjából meghatározó elmúlt kétszáz esztendő gyökeresen átalakította a táplálkozással kapcsolatos értékrendünket.

(tovább…)