„ÉS MONDA MÓZES a népnek: Megemlékezzél e napról, melyen kijöttetek Egyiptomból a szolgálatnak házából; mert hatalmas kézzel hozott ki onnan titeket az Úr; ezért ne egyetek kovászost.” (2 Móz. 13:3 Károli Gáspár fordítása). A húsvét kétmilliárd ember legjelentősebb vallási eseménye. A feltámadás, az újjászületés, de a termékenység és a tavasz eljövetelének ünnepe is. A húsvét elnevezéseire is pillantást vetve, az emberi lélekbe is bepillantást nyerhetünk.
A BÁRÁNYMÁJ remek eledel. A bárányveséhez mérhető, ám annál is jobb. Készíthető faszénparázson sütve, serpenyőben, kukoricakeményítőbe forgatva, tempurában, pankóban és sokféle más módon. Arra a készültem, hogy Japánból kapott pankóba forgatva sütöm ki a hűtőszekrényben, fokhagymás tejben két napig ázott báránymáj szeleteket, ám végül serpenyőben készítettem el s így sem bántam meg.
A TERMÉKENYSÉG, A SZÜLETÉS, az újjászületés szimbólumaként a tojás a húsvétnak is fontos tartozékává vált. A Húsvét ősi szimbólumokat elevenít fel a konyhában szerte a világban. A kulics, a sonkapácolás titkai, a húsvéti sonka főzésének praktikái, egy bibliai kort idéző húsvéti menü, a húsvéti rozmaringos bárány, Elvis és a Kum bay ya, my Lord után idén főtt tojásokkal kívánok kellemes húsvéti ünnepeket minden kedves olvasómnak, mielőtt a bárányvese után a mai napon a báránymájjal, nyakkal és nyelvvel is foglalkozni kezdenék.
A ZSIDÓTOJÁS az askenázi zsidó konyha étele, akárcsak a Gefilte Fisch, vagy a sólet. A szombati (sabbath) ebéd előételeként fogyasztották és fogyasztják ma is. Mózes második könyvében (20.8-11) így szól az írás a szombatról: „Emlékezzél meg a nyugalom napjáról és szenteld meg azt. Hat napon át dolgozz és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Örökkévalónak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se alattvalód, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény.” Nos, a tojás ezen a napon jut szerephez, a nyugalom napján, meg húsvétkor is, különösen, ha sok a maradék főtt tojás
MIRE AZ ELSŐ madarak megjelentek, a tojás (ovum) az embrió kezdeti életének tartályaként már több mint egymilliárd éve létezett. A mai házityúk (Gallus gallus domesticus) őse viszont fiatal fajnak számít, hiszen a fácánfélék családjába tartozó egzotikus bankivatyúk alig 3-4 millió évvel ezelőtt jelent meg Ázsia egzotikus őserdei tisztásain. A bankivatyúk háziasítása Kr.e. 7.500 évvel, Délkelet-Ázsiában történhetett, amire Kínában talált csontleletek utalnak. Sok ezer év telik el, s Kr.e. 1.500 környékén a háziasított tyúk már eljut a Tigris és az Eufrátesz vidékére és Egyiptomba is, majd alig néhány száz esztendő múltán, Homérosz korában, Kr.e. 800 körül már a görög törzsek udvaraiban is felbukkan.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!