DEBRECENI GASZTROTÚRA – Jó döntés, amit nem bánsz meg!

DEBRECENI GASZTROTÚRA – Ma még nem általános, hogy enni-inni induljunk útnak, s egy lusta wellness hétvége helyett, vállaltan a kulináris örömöknek éljünk, s így ismerkedjünk meg egy város, régió éttermeivel, büféivel, piacaival. A várossal magával. Persze, ne tagadjuk, némi ösztönzés, céltudatosság sem árt mindehhez. Ösztönzés és céltudatosság az adott város, régió (desztinációnak lenne illő neveznem, csak nem áll rá a szám) részéről és céltudatos

(tovább…)

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.

(tovább…)

FÁNK – Világ fánkjai egyesüljetek!

FÁNK – Régi, már a középkorban is készített süteményfajtáink a pogácsa, a lepény, a béles, a laska, és a fánk is, ami azonban az értékes zsír (olaj) használata miatt, akkoriban leginkább csak a gazdagok asztalán fordult elő. A helyzet másutt sem volt más, ám napjainkra a sokszínű fánk meghódította világot A bumfordi Gróf Gvadányi József, Egy falusi nótáriusnak budai utazása (Rontó Pál) című művében (1788) kalácsot, lángost, cipót, káposztás rétest, kapros túróval

(tovább…)

PEPECSMESTEREK TÉSZTÁI – cukor, cukrász, kalács, fánk és rétes

Forrás: pariscakeshop.com.auCUKOR, CUKRÁSZ – „Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a gazdasszonyok a tészták készítését tartják legnehezebbnek, és arra legbüszkébbek, ha jó és díszes süteményt tudnak készíteni.” (Zilahy Ágnes, 1892) Ételválasztásunkra ezernyi tényező van hatással, amihez az édes élelmiszerek iránti olthatatlan vágyunk is társul. Az édes íz élvezetének lehetősége a vagyoni helyzettel is szoros kapcsolatban áll. A gazdagok mindig is több édes ételt ehettek, és ettek, és többet ínyenckedhettek, mint a szegények.

(tovább…)

WIENER SZALON – Budapest legjobb fánkja és dió fagyija!

sidepic_krapfenWIENER SZALON – A közelmúltban meghívást kaptam a Wiener Szalon nevű, a Corvin Pláza mögötti (előtti?) tágas sétányon álló fagylaltozó, kávézó cukrászdába. Cukrászdákba ritkán hívnak – nem is tudom miért – ezért aztán egyből igen mondtam rá, annak ellenére, hogy a meghívás egy számomra nem különösebben összetett programnak látszó fagylaltkóstolóra szólt.

(tovább…)