AMBRUS LAJOS: Őshonos gyümölcsfajták a drámairodalomban?

Szerző: | 2016/04/21 | Ambrus Lajos írásai

il_570xN.336623261ŐSHONOS GYÜMÖLCSFAJTÁK –Színészbarátom arra kér, indítsunk rovatot egy színházi lapban Őshonos gyümölcsfajták a magyar drámairodalomban címmel. Zavarba ejtő a kérés: az őshonosságot, az összetétel első tagját akár még közmegegyezéssel értelmezhetnénk is, viszont magát az egész összetételt tekintve, nincs tudományos mércénk minden számításba jöhető fajok és fajtákat illetően. Homályos, bonyolult eredettörténetekről van szó. És a drámai művek szerző is figyelem nélkül hagyták

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Prágai alma (Deák Ferenc kedvenc almája)

Szerző: | 2016/04/04 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet

Deák Ferenc (wikepedia)PRÁGAI ALMA – Gazda egyik jeles barátja anyai ágon ’prágai’ eredetű – s korábban is föltűnt már a régi almák nomenklatúrájában egy ritkán, de azért szívósan fölbukkanó fajtanév: „Prágai alma”. Másként: „Prágai renet”. Megint másképpen: „Cseh alma”. Csakhogy eme barát családfatörténete nem Hrabal mester Arany Prágáját idézi, „csak” a dunántúli Sümegprágáét – így a kettőt, a Prágai almát és a kies Sümegprágát összeboronálni sosem merészeltük. Mígnem aztán a Gyümölcsészeti és konyhakertészeti füzetek 1883-as évfolyamának egyik cikkében egyszerre csak fölbukkan a mesés nevű gyümölcs,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Szerémi capriccio (Szerémség, Fruska Gora)

Szerző: | 2016/03/19 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász

furmintSZERÉMSÉG – Az ürögi Kányás-dűlő széléről hangzik fel a meditáló hegedűszó – extatikus dallamok az ég felé. Gazda elképesztő időjátékokat érez: mintha az 1555 körül feljegyzett szöveg dallama idéződnék itt meg, melynek mindössze négy sora ismert: „Hozd el, gazda, hozd el/ Az Szerémnek borát!/ Noha nincsen pénzem,/ de vagyon emberségem.” A régi bordal a legelső hegedősének a magyar irodalomban – Nádasdy Tamás egyik

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Medvehagyma – a tavaszi ébredés növénye

Szerző: | 2016/03/11 | Ambrus Lajos írásai

MedvehagymaMEDVEHAGYMA – Egészen csábító érzés puha, enyhén illatos hagymaszőnyeggel takart összefüggő ligetfoltokra bukkanni az áttelelt erdőben: a medvehagyma húsvét táján bújik elő mindenfelé az erdei talajból. ’Medvehajma’ – mondta rá a népnyelv; korábban kígyóhagymának is hívták a tavaszi ébredés növényét, és tájnyelvi alakzatokban a sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkkányhagyma néven is szerepel.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A racka, a birka, a bálmos és a zsendice

Szerző: | 2016/03/02 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet, magyar konyha

Racka (Forrás: agroinform.com)RACKA, BÁLMOS, ZSENDICE – A racka a magyarság ősi juhfajtája – noha nevének első felbukkanása csak a 18. század végére tehető. A Czuczor-Fogarasi szótár a 19. század közepén már ismeri, de mint durvább szőrű juhfajtát „korcs”-ként értelmezi, mondván, hogy a ’raczi’ kemenesalji tájszóként ’korcsot’, ’felemást’ jelent.  Ez ugyan téves állítás a faj eredetét tekintve, de maga a racka szó a nyelvtudomány álláspontja szerint magyar fejlemény; lehetséges kicsinyítőképzős származéka a raci, racó, raca tájszóknak,

(tovább…)