AMBRUS LAJOS: Matuzsálemek

ELŐBB EGYIK OLDALA, aztán a többi kezdett pusztulni – állva hal majd meg, mint az igazi, patétikus és  magányos fák. Közben mindent megpróbált: apró vízhajtásokat küldött a tavaszi fagykor megsérült és itt-ott szétnyílott törzse fölé, viszont ezek már vészjelzések voltak, a gyengeség és az élet reménytelen hullámzásai. Leginkább és véglegesen az látszott, hogy előbb-utóbb ki kell vágni. Mindig hatalmas, szétnyíló és lehajló koronát nevelt és ifjabb korában betakarta a pincét és arra gondoltam, az otthonosság

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Bibo, ergo sum (Roger Scruton könyve)

EGY NAGYSZERŰ KÖNYV címe ez. Iszom, tehát vagyok – így, magyarul. Roger Scruton angol filozófus műve. Alcíme szerint: Egy filozófus borkalauza. Borfilozófiát írni nagy és régi hívás – sokan, sokféleképp próbálták. Nekünk legemlékezetesebben Hamvas könyvecskéje, A bor filozófiája szól; nekem személyesen külön is. Elmélkedéseimben és „eszmélésemben” jelentős pillanat volt a Hamvas- mű olvasása; a véletlen úgy hozta, hogy kéziratformában első kiadása előtt nemcsak olvashattam, hanem segédkezhettem is megjelenésében.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS – Kesselyák Rita: Kis magyar pomológia (könyv)

KIS MAGYAR POMOLÓGIA – „Az Agárdi Pálinkafőzde a megalakulása óta eltelt tíz esztendőben mindig lázasan kutatta a különböző magyarországi gyümölcsökben rejlő egyedi ízeket és ezt a maga módján, „koncentrált” formában meg is próbálta a pálinka szerető közönséghez eljuttatni. Ezeket az ízeket általában magyar nemesítésű vagy Magyarországon régen meghonosodott gyümölcsökben találtuk meg.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A kertészgazda

MI, AKIK AZ ISTEN KEDVEZŐ, ingyen kegyelméből azt  az országot bírjuk, amelynek talaja – kevés kivétellel – Európa minden más országánál kedvezőbb gyümölcstermelésre, ahol a nap kalóriája a tokaji furmintot, a legízesebb őszi baraczkot, a mandulát, szelíd gesztenyét, s minden az égövnek megfelelő fajtából ízre, színre legpáratlanabb gyümölcsöt érleli meg, ahelyett, hogy Európa gyümölcskamráját produkálnók, még importra szorulunk! Ha semmi egyéb, de a kultúra ostorcsapásai kényszeríthetnének e téren az erőfeszítésre.”

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A lekötött kalóz

Berzsenyi Dániel (1776-1836)KI A LEKÖTÖTT KALÓZ? És mitől az? „Halljuk! Miket mond a’ lekötött kalóz”! Aki így beszélt egyik legutolsó, önmegszólító versében, de másutt is – magyarázgatva poétikai bizonyítványát és szinte valóságos léthelyzetét. „Orthographiám és interpunctióim hibásak… Oka ennek az én szűntelen izgó és kalóz elmém, melyet én csak úgy tudok huzamos figyelemre szorítani, ha azt az ő tárgyában egészen elmerítem; míg az óda reptével héjáz, addig hívem, de ha azt egyszer írni kell, kezeimtől hirtelen elpártol”. Berzsenyi Dániel írja így műhelygondjairól, iskolázatlanságáról és tanulatlanságáról. Ő hát az a „kalóz elme”, aki mindent, eget-földet bevilágító poéta és vidéki gazda egy személyben. Aki rettentő és felkavaró deklamációkat tart az emberi

(tovább…)