FÉRFIAK ÉS ASSZONYOK – a halak, halászlevek, halételek körül

pontyHALAK, HALÉTELEK – A halételek készítése, akárcsak a pörkölt, gulyás főzése, a parasztság körében leginkább a férfiak feladata volt. Ahogy a mediterrán partvidékek halászai Dél-Franciaországban, úgy a tiszai, dunai, balatoni halászok is bográcsban, fával táplált szabad tűz felett főzték hallevesüket azokból a halakból, amelyeket a piacon eladni nem tudtak. A háló sokféle halat fogott, így aztán ők is sokféle halból

(tovább…)

MEGLEPŐ ÉS ÉRDEKES HALÉTELEK – az 1860-as évekből

Őrölt pirospaprikaHALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország  folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól

(tovább…)

TERASZ AZ ALAGÚT FELETT – A Mannában újra érdemes enni!

Manna ÉtteremMANNA ÉTTEREM – 1013 Budapest, Palota út 17. Ennyi, de ha nem vagy budai, ráadásul közülük sem a tájékozottabb fajta, akkor a Palota út feltehetőleg keveset mond. Hasonlóan, az sem biztos, hogy a pusztai vándorlás története mellett, a Manna budapesti étteremnévként is beugrik. Az viszont már jóval többet mondhat, hogy az e helyütt emlegetett Manna Étterem éppen a budai Váralagút krisztinavárosi oldala felett áll, ahogy az a balra álló képen igazán jól kivehető. Ha gondosan megnézed a képet, az a szögletes, világos szürke színű, törökfürdőt idéző valami az alagút ki-be járata felett a Manna

(tovább…)

FLÓDNI – A flódni története, ahogy eddig még nem olvastad

ELIEZER BEN JOEL HALEVI, of Bonn (1140-1225). Sefer Ra'avyah (or Avi ha-Ezri). MANUSCRIPT ON PAPERFLÓDNI (FLADEN, FLADNI, FLUDEN) – A jól ismert és nagyra becsült történész és főrabbi, Raj Tamás (1940-2010) szavaival élve „Valamennyi purimi sütemény királynője azonban kétségkívül a flódni. Elkészítése rendkívüli gondosságot igényel. Az igazi flódni nem is hasonlít arra, amit flódni címén a cukrászdában kapni lehet. Mindenekelőtt az igazi flódni négyrétegű tölteléket tartalmaz: almát, diót, mákot és házilag készült (!) szilvalekvárt. Csakhogy valamennyi tölteléket külön kell megfőzni, majd egybe megsütni. Az almát borban párolják, a mákot reszelt citromhéjjal és sziruppal, a diót pedig mazsolával és rummal készítik elő a sütésre. Persze, receptet nem írunk, hiszen ahány ház, annyi szokás, s főként annyiféle a slachmónesz* is…” (Sláchmónesz: a zsidó farsanghoz, a purimhoz kötődő előírás, amelynek alapján ajándékokat, különböző

(tovább…)

AZ ORSZÁG ÍZEI – „A magyarok evésre, vendéglátásra születtek”

living-in-the-moment-soaking-at-hc3a9vc3adz-lake-in-1933AZ ORSZÁG ÍZEI – A vasúti restikben a korán reggel induló vonatok miatt már hajnalban kezdődött az élet. Talpon volt a szakácsné, hogy zónapörkölttel, gulyással, savanyú tüdővel szolgáljon a vendégeknek. A savanyú tüdő gombóccal, pecsenyezsírral leöntve, fél citrom mellékelésével felszolgálva csak hajnali vendéglőben lehet jó, amikor tudvalevőleg más íze van minden ételnek, mint napközben, fejtegette

(tovább…)