VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.

(tovább…)

PUSZTA KOKTÉL: zavarba ejtő konyhai örökségünk

PUSZTA KOKTÉL: zavarba ejtő konyhai örökségünk

PUSZTA KOKTÉL & KONYHAI ÖRÖKSÉGÜNK – A diópálinka ugyan különösebben nem ejt zavarba, de puszta koktél annál inkább. Főleg mindaz, ami róla, róluk eszembe jutott. Kezdjük talán az örökséggel és diópálinka receptjével: „Ha a diópálinka recipéje megboldogult jó nagynénijének öröksége és már többszörösen ki van próbálva, mint a küldött receptből látható is, az mit sem tesz és nem

(tovább…)

HALÁSZLÉ EVOLÚCIÓ – amit a magyar halászlevekről tudni érdemes

HALÁSZLÉ EVOLÚCIÓ – amit a magyar halászlevekről tudni érdemes

PontyMAGYAR HALÁSZLÉ-EVOLÚCIÓ – „Halászaton, úgy a bokorban járó, mint a kishalász is, kizárólag hallal él; otthonról csak kenyeret, hagymát, sót és paprikát viszen, […] a többi a halász-szerencse dolga. Ilyenkor kétféle készítési mód járja: a “halászlé” – sok helyen “halpaprikás” – és a nyárson sült hal. Igen természetes, hogy a bogrács sohasem hiányzik.” (Herman Ottó, 1887) A paprikás magyar halászlevek népszérűsödését, terjedését a nemzetteremtő romantika hullámain szörfözve,

(tovább…)

FÉRFIAK ÉS ASSZONYOK – a halak, halászlevek, halételek körül

pontyHALAK, HALÉTELEK – A halételek készítése, akárcsak a pörkölt, gulyás főzése, a parasztság körében leginkább a férfiak feladata volt. Ahogy a mediterrán partvidékek halászai Dél-Franciaországban, úgy a tiszai, dunai, balatoni halászok is bográcsban, fával táplált szabad tűz felett főzték hallevesüket azokból a halakból, amelyeket a piacon eladni nem tudtak. A háló sokféle halat fogott, így aztán ők is sokféle halból

(tovább…)

MEGLEPŐ ÉS ÉRDEKES HALÉTELEK – az 1860-as évekből

Őrölt pirospaprikaHALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország  folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól

(tovább…)