Szerző: Csíki Sándor | 2009/01/05 | Recept, Regionális konyha, Történelem
A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete 2. részében elkezdtem röviden sorra venni a keletlen laposkenyereket. Említésre került már a zsidó macesz, a finn (skandináv) ohrarieska, a norvég lefse, a skót bannock, és az etiópi injera. Mindegyik megér egy hosszabb, bővebb írást is. Ezek mellett az egymástól eltérő, ugyanakkor számos rokonságot is mutató kenyérfélék mellett még igen sok érdekes, a népek táplálkozási szokásaiba, kultúrájába betekintést engedő kenyérféleség létezik. Akad belőlük bőven és egyik ínycsiklandozóbb, mint a másik.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/01/03 | Gasztronómia történet, Recept, Regionális konyha, Történelem
A KENYÉR alapvető ételünk és egyike a legkomplexebbeknek is. Több mint egy étel, amit a magyar nyelv közel kétszáz kenyérrel kapcsolatos közmondása, szólása is jelez. Kenyér annyiféle van, hogy igazán nehéz lajstromba venni őket, miközben teljesen természetes módon igen hasonlítanak is egymásra. Ebben az írásban és a következő folytatásokban, a receptek útmutatása alapján egy kulináris kalandtúrán vehetünk részt.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/01/01 | kína konyha, Regionális konyha, Történelem
A TÉSZTA FONTOS szerepet tölt be a kínai kultúrában: a hosszú élet szimbóluma. 2005-ben egy szenzációs hír járta be a világot és eloszlatta a tészta eredete körüli korábbi bizonytalanságot. A kérdés minden jel szerint végleg eldőlt. Ezt megelőzően mind a tészta felfedezésének korát, mind a felfedezés helyét illetően jelentősen eltértek az álláspontok. Egyesek szerint a kínaiak, mások szerint az etruszkok, megint mások szerint az arabok találták fel a tésztát. A kérdés ma már nem kérdés.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/22 | Recept, Történelem, ünnep
A HAL a karácsonyi asztal elmaradhatatlan fogása. Szimbólum. Évezredek óta használt jelkép. Kultúrák része. Egyiptomban Iziszt „Abesszínia Nagy Hala”néven is tisztelték és gyakran ábrázolják hallal a fején. Skandináviában Freya a szerelem és termékenység istennője tiszteletére halat fogyasztottak. A hét 6. napját – „Friday” – róla nevezték el, amint az ókori Rómában a péntek (dies Veneris) névadója egy másik szerelem istennő, Vénusz.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/20 | nemzetközi konyha, Történelem, ünnep
CHARLES DICKENS (1812-1870) egészen kivételes hatású író. „Az ember, aki felfedezte a karácsonyt” – írta róla a „London Sunday Telegraph”, ami ugyan csak részben igaz, ám az angolok és fél Európa megkopott karácsonyképét leginkább mégis az ő írásai színezték, formálták olyanra, amilyennek ma is ismerjük. Műveinek szellemisége hozzájárult annak a folyamatnak a lezáráshoz, melynek eredményeképpen a pogány orgiák közösségi ünnepéből intim családi ünnep lett. „… mindig azt mondták róla, hogy ha akad élő ember, aki tudja, hogyan kell a karácsonyt helyesen megtartani, akkor az ő.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2008/12/20 | Történelem, ünnep
A KARÁCSONYI énekek egyik legkorábbi darabja a 4. századból származik és Poitiers-i Szent Hilarius (300-367) írta. Az a Szent Hilarius, aki az újbor védőszentjének, a Pannóniában született Szent Mártonnak is tanítómestere volt. A nép körében elterjedt és továbbélő öröménekek azonban csak közel egy évezred múlva, a 13. század elején, Giovanni di Bernadone, vagy ahogy a világ jobban ismeri, Assisi Szent Ferenc révén kerültek be templomokba. Mindig voltak, akik a templomban nem szívesen hallgatták az örömdalokat, és voltak korszakok, amikor tiltották is őket, de szerencsére
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!