Szerző: Csíki Sándor | 2009/06/02 | bor, magyar konyha, Történelem
A VÁSÁRLÓK ÉS KERESKEDŐNÉPEK elengedhetetlen összetevői egy borvidék virégzásának. Nélkülük a borok készítése öncélú, és előbb-utóbb hamvába haló tevékenységgé, hiábavaló erőfeszítéssé válik. Nélkülük soha nincs külső kényszere a minőségnek, a fejlődésnek. A vásárlók és kereskedőnépek kényelmetlen, kellemetlen, de minden árutermelő borásznak szükséges partnerei.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/05/31 | bor, magyar konyha, Történelem
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/05/28 | magyar konyha, Történelem
„NEVÉT A SZAKIRODALOM szláv eredetű személynévből eredezteti, tehát a falu alapításakor valószínűleg magánkézben volt. A népi hagyomány szerint azonban Bajna lakói egykor a mai Sáráspuszta helyén éltek, ahonnan a tatárjárás idején menekültek el. Mivel lakóhelyüket sok viszontagság és baj közt kellett elhagyniuk, új falujukat – így őrzi a legendárium – a „baj”-ról nevezték el.”
Bajna főtere madártávlatból
A tűzoltó-egyesületi tagok 1877-ben, a kastély előtt
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/05/14 | bor, magyar konyha, Történelem
A NÉMET TELEPESEK egy jobb és békésebb élet, a kedvezőbb gazdasági lehetőségek reményében vágtak neki a messzi útnak, mert, ahogy a népdal szól:
„Das Ungarland ist’s reichste Land,/ dort wächst viel Wein und Treid”. (Magyarország a leggazdagabb föld/ terem ott bőven bor és búza).
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/05/08 | bor, magyar konyha, Történelem
A „WECK, WORSCHT UN WOI” jelentése „cipó, kolbász és bor”. Rövidítése: www. Ez Pfalz, Rheinhessen és Reingau borvidékeinek jellegzetes étele, akárcsak az ismerős csengésű Grumbeersupp (krumplileves), Lewwerworscht (májashurka), vagy Saumaache (disznósajt), ám ez „Schwäbische Türkei” – és benne Villány – gasztronómiai örökségének is része.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2009/02/12 | Recept, Történelem, Válság
AHOGY HAZÁNKNAK van ‘”országtortája”, úgy a 30-as évek nagy gazdasági világválságának (1929-1933) is megszületett a tortája, süteménye. Ez a torták egy családja, amelyet a Nagy Válság alatt általánosan elterjedten sütöttek. A válság alatt a tej, tojás, vaj, cukor országonként eltérően ugyan, de hiányozhatott a háztartásokból, mivel egyes országokban igen megemelkedett az áruk. Jellegzetesnek számított a főzött mazsola szirup, amit mazsola, víz és fűszerek összeforralásával állítottak elő. Ezek a receptek a 19. századig és a még korábbi időkig nyúlnak vissza és szűkös időkben újra felfedeződnek.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!