A KASUTERA nevű közkedvelt japán mézes süteményt a portugálok ismertették meg a 16. századi Nagaszakival, és ma is a Nagaszakiban készített kasutera örvend a legnagyobb becsületnek Japánban. A portugál konyha hatása egyébként más, ma már nagyon japánnak gondolt, tartott ételeknél is megmutatkozik. Ilyen az ugyancsak portugál gyökerű tempura is.
KÖZISMERT, hogy a kedvelt madártej nem más, mint az amit a franciák Ile flottante (úszó sziget), a németek Schnee-Eier (hó-tojás), az osztrákok Kanarimilch (kanáritej) néven neveznek, vagy ami román nyelven (osztrák) magyar hatásra ugyancsak madártej (lapte de pasăre), s ismert szerte a világon. Az egyszerű, ám annál ízletesebb madártejhez alig néhány összetevőre (tojás, cukor, tej), és ezekből összeállítva két fő komponensre van szükségünk, amelyek a következők: angol krém és felvert tojásfehérje, másként:
A FOLYÉKONY OLÍVA – Az olívaolaj a spanyol gasztronómia lényegi eleme. A „folyékony olíva” Ferrán Adria találmánya, bár a molekuláris gasztronómia berkeiben valamennyire is járatosak ezt az előző részekben leírtak alapján már könnyen kitalálhatták. A következőkben bemutatom a receptjét, ahogy majd a későbbiekben a „folyékony sonka” egy kicsit megcsavart reverz szferifikációs technikáját is.
UGYAN a képen a taino indián hölgy és úr éppen „bográcsban” főznek, ám, mint tudjuk, a BBQ kifejezés tőlülk származik, és tüzet is szép nagyot raktak így, így ez a metszet igazán passzol a témánkhoz.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!