Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/21 | Gasztronómia történet, Recept
VAJASTÉSZTA (1864) – „Veszünk egy fél font lisztet a gyúródeszkára, megsózzuk, egy tojást ütünk bele, két kanál tejfelt, egy kanál fehér ecetet, vagy két kanál bort adunk hozzá. Ha még nem elég nedves, úgy egy kevés vizet adhatunk ahhoz. A tésztának valamennyivel keményebbnek kell lenni, mint a közönséges rétesnek való tésztának. Ezen tésztát addig gyúrjuk, amíg magában elválik a kéztől. Ekkor egy cipót csinálunk belőle, de még a gömbölyítéskor is gyúrjuk. Azután egy kendővel letakarjuk és egy negyedórát pihenni hagyjuk, utána késfokvastagságnyira kinyújtjuk.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/19 | Amerikai konyha, Gasztronómia történet, Recept
GEORGE WASHINGTON PITÉJE – Az Egyesült Államok első elnöke, George Washington különösen a borjúmirigy-pitét szerette. Feleségének, Martha Washingtonnak a szakácskönyve (Booke of Cookery) a mai napig fennmaradt. Ezt a kéziratos receptkönyvet ismeretlen szerző, a 17. században kezdte írni.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/15 | Amerikai konyha, Gasztronómia történet, nemzetközi konyha, Recept
A PARADICSOM ALAPÚ KETCHUP az 1700-as évek végéig ismeretlen volt. Az Egyesült Királyságban és Amerikában forgalmazott dió, vagy gomba ketchup, vagy éppen a Fülöp szigeteken kedvelt banán ketchup kielégítette a kulináris igényeket. A gomba ketchup évszázadokon átívelő népszerűségére és a 17. század végi catchup szóalak továbbélésére is példa a Scribner’s Magazine szerzőjének merengő mondata 1859-ből:
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2016/01/13 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept
HALÁSZLÉ – A frissen fogott és a legkülönbözőbb „levekkel” készített édesvízi halak Mátyás király korában, a 15. században kezdtek népszerűvé válni. Akkoriban a legnagyobb mennyiségben halászott, legkedveltebb halak közé a csuka, a menyhal, az angolna és a pisztráng tartozott. A kivételes halbőség és a halászó vizek megbecsülése ugyancsak ekkor, a középkor végén volt csúcspontján.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/26 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept, Uncategorized
ÚJHÁZI EDE TYÚKHÚSLEVESE – Az ezerötszázas évek végével eltűnt középfelnémet nyelv „brüeje” szavának eredeti jelentése „forró folyadék” (heiße Flüssigkeit) volt. A német Brühe, húsleves szónak ez a középkori elődje érzékletesen utal az ételcsalád nagyra tartott „lélekmelegítő” szerepére. Az egészséget és erőt adó húsleves a modern nyugati éttermek eszméjéhez és elnevezéséhez is szorosan kapcsolódik. Az 1765-ben, a rue Bailleul és rue des Pouliesa sarkán, Párizsban indult első „proto-restaurant” is éppen az erőt adó, frissítő levesek koncepciójára épített. Boulanger úr vendéglőjének bibliai áthallású, latin nyelvű reklámszövege szerint: „Venite ad me, omnes qui stomacho laboratis, et ego restaurabo vos.” (Jöjjetek hozzám mindannyian, akiknek a gyomra szenved, s én helyrehozlak benneteket.) A korabeli művelt közönség értette az üzenetet, mert a vendéglő megtelt.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2015/12/21 | nemzetközi konyha, Recept, ünnep
FINN KÁPOSZTÁS HÚS (kaalilaatikko) – A finnek káposztás, rizses húsétele igencsak hasonlít a mifelénk is kedvelt rakott kelkáposztára, azonban édes káposztával készül. A kaalilaatikko zavarba ejtően sokféle lehet és ismerek olyan receptet is, amelyben a rizs helyett burgonya, a darált sertéshús helyett pedig sertésszelet szerepel. S, hogy mindez még érdekesebb legyen, heringet is tesznek az ételbe, szépen rétegezve, mint a rakott krumplinál is megszokhattuk.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!