MI VAN AZ ÉLELMISZEREINKBEN – Mi van a címkén?

MI VAN AZ ÉLELMISZERBEN? – Szinte mindenkit érdekel, hogy mit tartalmaznak a nap mint nap fogyasztott élelmiszerek, a legtöbb embert a vásárlás során az adott termék tartósítószer-, cukor-, színezék- és szénhidráttartalma befolyásolja egy friss, országos kutatás szerint. A tápanyagbevitellel kapcsolatos tudás ugyanakkor hiányos, sokan nem tudják megfelelően értelmezni az élelmiszerek csomagolásán található tápérték-információkat. Öt vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, az ott található információk – összetétel- és tápanyag-adatok – pedig háromnegyedüket befolyásolják abban,

(tovább…)

AZ ILLATOK ÉS ÉRZELMEINK KAPCSOLATA – emberi feromonok

ILLATOK ÉS ÉRZELMEK – Amikor egy illatanyag a szaglósejtek receptorait stimulálja, a receptor sejtek elektromos jeleket küldenek a szaglógumóba, ahol az illatmintázatok különféle illatokként interpretálódnak. Mivel a szaglógumó az agy érzelmekért felelős központjának, a limbikus rendszernek a része, az illat közvetlen kapcsolatba kerül a viselkedésre, hangulatra, memóriára hatással bíró agyterületekkel (hippocampus, amygdala mag, szeptális magok).

(tovább…)

SOKKAL TÖBB ILLATOT ÉRZEL! – amit a szaglásról nem tanítottak

SOKKAL TÖBB ILLATOT ÉRZEL! – amit a szaglásról nem tanítottak

szaglásILLATOK, SZAGLÁS – Az emberi szem néhány millió különféle színárnyalatot, a hallószervünk legalább félmillió hangszínt képes megkülönböztetni, azonban azt, hogy hányféle illat megkülönböztetésére vagyunk képesek, a mai napig rosszul tudjuk, rosszul tanítják. A tankönyvekben és persze a sajtóban, továbbra is 1000 receptorról és 10.000 illatról olvashatunk. Ezek jól megjegyezhető számok, de bizonyítottan nem igazak! Az 1000 működő receptor ugyanis nem az emberre, hanem a kísérletekben szereplő egerekre igaz.

(tovább…)

PROUST és a PETITE MADELEINE – az illatok hatalma

PROUST ÉS A PETITE MADELEINE „A tea mellé anyám egy kis Madeleine-nek nevezett süteményt hozatott, amelynek kicsi, dundi formája mintha csak egy rovátkás kagylóhéjba lenne kisütve. S mindjárt, szinte gépiesen, fáradtan az egyhangú naptól s egy szomorú holnap távlatától, ajkamhoz emeltem egy kanál teát, amelybe előtte már beáztattam egy darabka süteményt. De abban a pillanatban, amikor ez a korty tea, a sütemény elázott morzsáival keverve, odaért az ínyemhez,

(tovább…)

AZ ÍZÉRZÉKELÉS – evolúciós előnyei és szerepe, röviden

AZ ÍZÉRZÉKELÉS ELŐNYEIBiológiai objektumként az ember, akárcsak a többi állat, a környezetében hozzáférhető élelmiszerek rendszerében éli le az életét. Ezt a rendszert a földrajzi, éghajlati, s ma már társadalmi és gazdasági meghatározottságon túl, az új iránti kíváncsiság (neophilia) és az újtól való

(tovább…)

A HELYES NYELVTÉRKÉP – Mit tanítottak, tanultunk meg rosszul?

A HELYES NYELVTÉRKÉP – Az étkezés mindenkit érint. A mindenkit érintő étkezéshez pedig, általános esetben, egy mindenkit érintő érzékelés, az ízérzékelés (és szaglás, etc.) is társul. Az ízek érzékelése annyira magától értetődőnek és közönségesnek tűnik, hogy alig gondolunk rá. Így aztán, azt sem tarjuk fontosnak, hogy legalább alapjaiban helyes képünk legyen róla. Így eshet meg, hogy a legtöbben még ma is legfeljebb 4 alapízről hallottak és az ízérzékelés helyét is (a tanítottaknak megfelelően!) rosszul tudják.

(tovább…)