Szerző: Csíki Sándor | 2012/11/16 | nemzetközi konyha, Népszerű tudomány
A MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK között a határesetnek számító gombák talán elsőként jutnak eszünkbe, pedig olyan ártatlannak tartott és közönséges ismerőseink magjai, szára, gyökere, vagy más részei is ide tartoznak, mint a bodza, a cseresznye, az alma, a rebarbara, a paradicsom, a vörös vesebab, vagy éppen a zöld burgonya. A ricinus is gyilkos méreg lehet, a szeges borsó is, ahogy a mandula, a rebarbara, a hagyma, a fokhagyma sem minden részében olyan ártatlan, mint a recepteket olvasva gondolhatnánk.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/10/30 | Gasztronómia történet, Népszerű tudomány
A PALEOLIT DIÉTA Amerikából indulva, széles körben sikeres lett. Elfogult híveivel, hazai „apostolával” is módom volt beszélgetni, azonban meggyőzetve mégsem lettem. Már csak azért sem, mert a paleolit diétában is akadnak olyan elemek, amelyeket nem láttam alátámasztottnak, pláne nem bizonyítottnak. A táplálkozás, a diéta, amúgy az archeológiának valódi kulcskérdése, mivel a társadalmak minden elemére közvetve, vagy közvetlenül hatással van, a gazdaságtól az egészségügyön át a környezetvédelemig,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/10/16 | Amerikai konyha, nemzetközi konyha, Népszerű tudomány, Recept
A DAGASZTÁS NÉLKÜLI házi kenyér hat esztendővel ezelőtt, 2006-ban kezdte meg diadalútját. A kenyér és kenyérsütés népszerűségét is jelzi, hogy a dagasztás nélküli kenyér viharos gyorsasággal hódította meg a világot. Én is kipróbáltam és zseniális. Elsőre is olyan szép, olasz stílusú, lyukacsos kenyeret sikerül sütnöm, amilyet korábban csak elvétve. A dagasztás nélküli kenyér, amely valójában nem is dagasztás nélküli, engem meggyőzött, arról nem is beszélve, hogy milyen egyszerű.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/09/27 | Bor és étel párosítás, Molekuláris gasztronómia, Népszerű tudomány
AZ ÉDES ÉS SÓS ÍZEK, vajon miért illeszkednek? A kérdésre akad kísérletileg igazolt tudományos válasz, ami megerősíti mindennapi tapasztalatainkat és felértékeli a só és a sózás jelentőségét. Napjainkban több szó esik a sózás egészségkárosító kockázatairól, mint őseredeti funkciójáról a fűszerezésről, amitől a sózás – mint azt sok séf hittel vallja – a szakácsmesterség lényegévé válik. Az édes és a só(s) tökéletes párt alkot. A sóban (NaCl) lévő Na-ionok a vizsgálatok tanúsága szerint hatékonyabbá teszik az édes ízt érzékelő receptorokat.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/08/16 | Egészség a konyhában, Gasztronómia történet, Népszerű tudomány
AZ ÓKORI EGYIPTOM lakosságát – talán két és fél millió embert – az első kilenc csapás során szerencsétlenség, szerencsétlenség után ért. A vizek ihatatlanná váltak, békák, tetvek, legyek lepték el a földet, járvány követett járványt, a termést elpusztította a jégeső, s ami megmarad, azt sáskák falták fel, majd a napot homokvihar sötétítette el és a földet por lepte be. Az első három bibliai csapás a Nílushoz, az éltető vizekhez, a következő három a fertőzött állatokhoz és járványokhoz, az azt követő szörnyűségek,
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/08/14 | Egészség a konyhában, Gasztronómia történet, Népszerű tudomány
A PENÉSZGOMBÁK MÉRGEZŐ anyagcseretermékeinek, a mikotoxinoknak a kutatása viszonylag későn, a 20. század második felében indult fejlődésnek. A modern mikotoxikológia egészen 60’-as évek elejéig, az Angliában több mint százezer fiatal pulyka, emellett kacsák és fácánok pusztulását okozó és az Aspergillus flavus nevű penészgomba toxinjának (aflatoxin) felfedezéséhez vezető „Turkey X” betegségig alig fejlődött, pedig a penészgombák toxinjai által kiváltott betegségekről már korábban is voltak tapasztalataink.
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!