FRENCH TOAST, BUNDÁS KENYÉR – és amit róla tudni érdemes
BUNDÁS KENYÉR – Az a kenyér, amit mindenki ismerhet. A zsíroskenyér és vajaskenyér (lekváros kenyér) után éppen a bundás kenyér az egyik leggyakoribb magas feldolgozottságú állapot, amit leginkább adott életkorokban fogyasztunk. Többnyire kisgyermekkorban, amikor a szüleink még hajlandóak a kedvünkért ilyenekkel bíbelődni. Mivel az éttermek reggeliválasztékában is előfordul, később újra csak felbukkanhat az életünkben. Én már régóta nem készítettem, ezért sok meglepetéssel szolgált.
10 VADON ÉLŐ, EHETŐ NÖVÉNY – amelyekből jó ételt főzhetsz
VADON ÉLŐ, EHETŐ NÖVÉNYEK – Ellenségeik ellen, a növények számos védelmi rendszert fejlesztettek ki, így aztán, a környezetünkben többnyire kellemetlen ízű, mérgező, növényekkel találkozhatunk, amelyeket jobb elkerülni. Emellett azonban, tucatszámra akadnak olyan vadon élő növények, gyomnövények, is, amelyeket bátran fogyaszthatunk.
TÖKÉLETES KOVÁSZOS UBORKA – Miért is kell a só és napfény?
KOVÁSZOS UBORKA – A savanyúságok, így a kovászos uborka, döntő szerepet játszottak abban is, hogy Kolumbusz 1492-ben végül sikeresen elérte az újvilág partjait. Kolumbusz idejében ugyanis számos transzóceáni út hiúsult meg a C-vitamin hiánya miatt kitört skorbuttól. Kolumbusz expedícióján azonban az emberek végül megmenekültek a skorbuttól, mivel a Kolumbusszal egyazon kereskedőházba 1490-ben belépett hajó ellátmányozó, bizonyos Amerigo
AZ ORSZÁG ÍZEI – „A magyarok evésre, vendéglátásra születtek”
AZ ORSZÁG ÍZEI – A vasúti restikben a korán reggel induló vonatok miatt már hajnalban kezdődött az élet. Talpon volt a szakácsné, hogy zónapörkölttel, gulyással, savanyú tüdővel szolgáljon a vendégeknek. A savanyú tüdő gombóccal, pecsenyezsírral leöntve, fél citrom mellékelésével felszolgálva csak hajnali vendéglőben lehet jó, amikor tudvalevőleg más íze van minden ételnek, mint napközben, fejtegette
GASZTROFORRADALOM – egy új korszak és Molnár B. Tamás
GASZTROFORRADALOM: A közepébe vágva, kezdjük talán ott, hogy mindaz, amit gasztroforradalomnak nevezünk, aligha több, mint palotaforradalom. Mindez annak ellenére is így van, hogy az elmúlt években alig akadt a témában magát valamennyire is komolyan vevő újságíró, aki az éttermi és séf élvonalról szólva ne írta volna, le a „forradalom” szót. Én azonban, már a kezdetektől úgy vélem, hogy a nyilvánvaló eredmények ellenére, a hazai változásokra sokkal inkább illik a palotaforradalom, mint a forradalom meghatározás.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!