VADGYÜMÖLCSÖK, TERMÉSEK – A vadon érő gyümölcs is csak gyümölcs, még ha kisebb és kevésbé húsos is, ezért a felhasználhatóságuk is éppoly sokféle és változatos, mint a termesztett fajtáké. Őszi erdeinkben leggyakrabban a borókát, csipkebogyót, fekete bodzát, húsos somot, galagonyát, kökényt, madárberkenyét, vadkörtét, vadalmát gyűjtik. Ha az erdő gyümölcseit, terméseit gyűjtjük, gondoljunk az erdőre és lakóira, és szolgáljuk is az erdőt.
A MAGYAROK ÉS A HALAK – A sózott, szárított, füstölt halakat, készüljenek azok az évezredek óta kedvelt, fehér húsú északi tőkehalakból, vagy a szárazföld édesvízi halaiból, a honi szakácsművészet nem sokra becsülte. A magát magyar születésűnek mondó Marx Rumpolt, 1581-ben megjelent, „Ein new kochbuch” című szakácskönyvében egy tucat szárított halból (Stockfish) készült ételt sorol fel, ám szerinte, a friss halat kedvelő magyarok, ezt csak
GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG – A gluténérzékenység, lisztérzékenység, cöliákia, permanens gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia, nem trópusi sprue és gluténintolerancia ugyanazt a gyógyíthatatlan, de diétával jól kezelhető autoimmun betegséget jelöli, más néven. Közülük, a lisztérzékenység elnevezés azért félrevezető, mivel gluténérzékenységet nem csak a liszt (búza, tönköly, alakor, emmer, rozs, árpa, zab, triticale) okozhat, a glutén felbukkanására számtalan nem várt helyen is biztosan számíthatunk.
LAKTÓZÉRZÉKENYSÉG (laktóz intolerancia) – Mindenki, aki csak megteheti, hogy egy meleg nyári estén tejes fagylaltot nyalogasson anélkül, hogy a tejcukor (laktóz) meggyötörné, adjon hálát az evolúciónak ezért, hogy néhány ezer évvel ezelőtt a laktóz hasításáért felelős enzim termelődése az egyik kőkorszaki ősében bekapcsolva maradt. Az emberi DNS egyetlen apró bázispárjának változása Európa táplálkozására, s ezzel kultúrájára, történelmére is drámai hatással volt. A legutolsó jégkorszak idején a nyers tej még
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!