A MINDENEVŐ DILEMMÁJA – A dilemma első megfogalmazása már Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), és a napjainkban a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom ki vagy” (Dis-moi ce que tu manges, je te dirai ce que tu es.) mondatáról is ismert francia gasztronóm, Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1825) munkáiban is felbukkan.
A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – A Monarchia nyugati felének, beleértve a mai Ausztriát, de nem ide számítva, Csehországot, Galíciát, Dalmáciát és Szlovéniát, alkoholfogyasztása nemzetközi összehasonlításban közepesnek volt mondható. 1881 és 1910 között az osztrák fogyasztás tiszta alkoholban számítva 11 liter körül volt, és ennek a 40 százalékát a pálinka, a Schnaps ad. Ausztria hosszú évszázadokon át inkább borfogyasztó országnak számított. A 16. században a bécsiek egy főre eső átlagos évi borfogyasztása mintegy 250 liter volt, és még 1730-ban is 160 liter maradt. A 19. század elejére, a császárváros borfogyasztása 100-120 liter/fő/év mennyiségre csökkent és a bor a helyét egyre inkább a pálinkának és a sörnek adta át. A vidéki Ausztriában azonban a bor már
ELSŐ MAGYAR (?) RECEPTEK – A 19. század vége óta tartja magát az a szakmai vélekedés, miszerint egy Münchenben őrzött, 15. századinak tartott német kódexben található a legelső írott, magyar vonatkozású gasztronómiai emlék, a „Néhány jó magyar és cseh étel főzésének feljegyzése”. E feljegyzések, a „Ponty zsírral párolva és egy fácánlé; Szegfűborslé a rántott harcsához, pontyhoz vagy más halakhoz; Sült kappan gyömbéres lében; Borslémártás vadsülthöz”.
KÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.
AMERIKAI PALACSINTA – Az amerikai reggeli általában a következőket foglalja magába: két tojás (sült, vagy posírozott), bacon, vagy kolbász, kenyérszeletek, toast, jam/lekvár/vaj, amerikai palacsinta cukor, vagy juharsziruppal, kukoricapehely, vagy más gabonafélék, kávé, tea, narancslé, grapefruitlé. Az amerikai palacsinta angol elnevezése, a “pancake” az 1870-es
MAGYAR SAJTLEVES (1581) – A magyar gasztronómia történetében is jelentősnek tartott kézirat egy nagyon gyorsan népszerűvé vált német nyelvű szakácskönyv magyarra fordítása. M. Marx Rumpolt „Ein new Kochbuch”, 1581, Frankfurt am Main (Ein new Kochbuch in Druck gegeben durch M. Marxen Rumpolt) című szakácskönyvének 1604-es kiadását, az eredeti könyv egynegyedét elhagyva, helyenként elnagyolva, Keszei János fordította le „Egy új Főzésrül való könyv, az az
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!