LITTLE HUNGARY – ahol Teddy Roosevelt elnök gulyást evett

littlehungaryrooseveltbookletLITTLE HUNGARY – Kevesen lehetnek, akik Magyarországon valaha is hallottak a „Little Hungary” nevű New Yorki-i étteremről, a Houston Street-en. Pedig Max Schwartz úr ezen intézménye különösen megérdemli a figyelmet és az emlékezetet. Már csak azért is, mert nincs még egy magyar étterem a világon, ahol, miközben a Teddy mackóról elhíresült amerikai elnök, Teddy Roosevelt a gulyását szürcsölgette, a nevezetes süteménynek nevet adó Rigó Jancsi hegedült.

(tovább…)

A MAGYAR KONYHA – éttermi választékának kialakulása

budapest viii kerulet gobe sorozoÉTTERMI VÁLASZTÉK – A magyar konyha éttermi választékának kialakulása a 19. század első felében kezdődött (halászlé, pörkölt, székelykáposzta etc.). A millenniumi idők emberének magyar eledelekre vonatkozó világképébe a Párizsi Világkiállításra (1900. április 14. – november 12.) készülődő Népélelmezési Osztálynak a „magyar konyha különleges eledeleinek elkészítésére” vonatkozó pályázata (1898) enged bepillantást. Mint írják,

(tovább…)

ROSENFELD IGNÁC – Magyar Paraszti Lakoma, New York, 1899

idtpNeKROSENFELD IGNÁC ÉTTERME – Többnyire keveset tudunk a külföldön működött magyar éttermekről. A Café Boulevard, s vele Rosenfeld Ignác „felfedezése” leginkább annak köszönhető, hogy megpróbáltam megfejteni, hogy a szemem elé került „Magyar Paraszti Lakoma” közönsége hol is ülhetett asztalhoz. Budapesten, vagy New Yorkban? Mivel az étlap magyar nyelvű, akár azt is

(tovább…)

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt, aki megélt a saját földjén.

(tovább…)

A GASZTRONÓMIA VIRÁGKORA – a 19. század forradalma

universalfoodchopperA GASZTRONÓMIA VIRÁGKORA – Az emberiség táplálkozásában a mezőgazdaság kialakulása után tízezer évvel, a 19. században következik be a második legjelentősebb táplálkozási forradalom. A változások az egész világra kiterjednek. A 18. század végétől, 19. század első felétől az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan javulni kezd a tömegek táplálkozása is, amit többek között az amerikai élelmi növények (burgonya, kukorica, tök, bab) elterjedése biztosít. A bőségesebb és megbízhatóbban rendelkezésre álló táplálék a népesség robbanásszerű gyarapodását hozza, amelyre szükség is lesz az ipari forradalom kibontakozásához, ami újabb változásként,

(tovább…)

MEGLEPŐ ÉS ÉRDEKES HALÉTELEK – az 1860-as évekből

Őrölt pirospaprikaHALÉTELEK, HALÁSZLEVEK (1864) – Herman Ottó néprajzkutató az alábbiakban bemutatott receptek megjelenése (1864) után, a 19. század vége táján első kézből szerzett tapasztalást a halászok ételeiről. A vidéki Magyarország  folyóparti halászleveiről szólva, így ír 1887-ben megjelent könyvében: „Abban az egyben megegyeznek Tisza-Duna halászai, hogy a legjobb összeállítás – ha halászléről van szó – ez: sok kecsege, elég ponty és egy kevés harcsa. De már a többiben roppant eltérők.” A halászlé önállósulását a századvég szakácskönyvei is jól

(tovább…)

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.