TAKLER BORBIRTOK – A Takler család húsz évvel ezelőtt alapította meg pincészetét a Szekszárdi borvidéken. A két évtized alatt a Takler Borbirtok országos szinten is az egyik legismertebb borászati márkává vált, köszönhetően az olyan komoly, koncentrált vörösborainak, mint a Regnum vagy a Primarius. 1996-ban Takler Ferenc szűk egy hektáron hozta létre borászatát Szekszárd városától délre, a
ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁG – Az aranyszínű sárgaságot okozó Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Mint a nébih honlapján is áll: „A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédőszeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel.
KADARKA – Ami valaha volt, az mind valahogy megvan – ezt írja a Kadarka szőlőjéről és boráról szólva a költő Babits Mihály; „az életből semmisem veszhet el, mert az élet egészében egy, a maga történeti egységében, akárcsak egy ország”. De a Kadarka a kékszőlők leginkább elterjedt fajtája volt, amelyet az elmúlt ötven-száz év során mindenfelé ültetettek és sokszor silány, tanninszegény, kommersz tömegbor készült belőle, s emiatt majdnem ki is hullott az idő rostáján. Babits, mint szekszárdi rác kadarkatermelők leszármazottja, és mint a 20. század egyik legnagyobb magyar poétája a létezés egészéről azt
HATÁRON TÚLI BORÁSZOK – A történelmi Magyarország területén folytatott szőlőművelés évezredes jelentőségéről sokféle nézet él, azonban úgy tűnik, hogy „A szőlőművelésnek hazánkban a filoxera-vész fellépése előtt sem a kormány, sem a magánosok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, és csak e szőlőbetegség fellépése ébresztette a közvéleményt a termelés ez ágának fontosságára.” (Bernát Gyula, 1938) A helyzet az óta gyökeresen megváltozott. A történelmi Magyarország szőlő termelésében, fajtaválasztékában a 19. század második fele hozott döntő változást. Bernát Gyula, „Az új Magyarország
Határon Túli Magyar Borászok – Az idei esztendő egyik legizgalmasabb és legérdekesebb eseménye lesz 2016. november 4-én, pénteken, a Pesti Vigadóban. A különleges mesterkurzus és sétálókóstoló elnevezése: „Határon Túli Magyar Borászok a Pesti Vigadóban”. Mint 2011-ben a Határon Túli Magyar Borászok Egyesületének első tagjai, Balla Géza (Ménes), Bott Frigyes (Muzsla), Cuk Lajos
SVÉDORSZÁG BORAI – Legalább a 1980′-as évek közepe óta tudott már, hogy az klímaváltozás hatására a szőlőtermesztés északi határai akár sok száz kilométerrel is északabbra helyeződhetnek Európában. A néhány évvel ezelőtt is még használatos, optimista feltételes mód helyére mára már az eddig komolyan nem vett bizonyosság lépett, és a
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!