Szerző: Ambrus Lajos | 2012/12/22 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász, Könyv
EGY NAGYSZERŰ KÖNYV címe ez. Iszom, tehát vagyok – így, magyarul. Roger Scruton angol filozófus műve. Alcíme szerint: Egy filozófus borkalauza. Borfilozófiát írni nagy és régi hívás – sokan, sokféleképp próbálták. Nekünk legemlékezetesebben Hamvas könyvecskéje, A bor filozófiája szól; nekem személyesen külön is. Elmélkedéseimben és „eszmélésemben” jelentős pillanat volt a Hamvas- mű olvasása; a véletlen úgy hozta, hogy kéziratformában első kiadása előtt nemcsak olvashattam, hanem segédkezhettem is megjelenésében.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/12/17 | Ambrus Lajos írásai
KIS MAGYAR POMOLÓGIA – „Az Agárdi Pálinkafőzde a megalakulása óta eltelt tíz esztendőben mindig lázasan kutatta a különböző magyarországi gyümölcsökben rejlő egyedi ízeket és ezt a maga módján, „koncentrált” formában meg is próbálta a pálinka szerető közönséghez eljuttatni. Ezeket az ízeket általában magyar nemesítésű vagy Magyarországon régen meghonosodott gyümölcsökben találtuk meg.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/12/08 | Ambrus Lajos írásai
„MI, AKIK AZ ISTEN KEDVEZŐ, ingyen kegyelméből azt az országot bírjuk, amelynek talaja – kevés kivétellel – Európa minden más országánál kedvezőbb gyümölcstermelésre, ahol a nap kalóriája a tokaji furmintot, a legízesebb őszi baraczkot, a mandulát, szelíd gesztenyét, s minden az égövnek megfelelő fajtából ízre, színre legpáratlanabb gyümölcsöt érleli meg, ahelyett, hogy Európa gyümölcskamráját produkálnók, még importra szorulunk! Ha semmi egyéb, de a kultúra ostorcsapásai kényszeríthetnének e téren az erőfeszítésre.”
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/10/06 | Ambrus Lajos írásai
KI A LEKÖTÖTT KALÓZ? És mitől az? „Halljuk! Miket mond a’ lekötött kalóz”! Aki így beszélt egyik legutolsó, önmegszólító versében, de másutt is – magyarázgatva poétikai bizonyítványát és szinte valóságos léthelyzetét. „Orthographiám és interpunctióim hibásak… Oka ennek az én szűntelen izgó és kalóz elmém, melyet én csak úgy tudok huzamos figyelemre szorítani, ha azt az ő tárgyában egészen elmerítem; míg az óda reptével héjáz, addig hívem, de ha azt egyszer írni kell, kezeimtől hirtelen elpártol”. Berzsenyi Dániel írja így műhelygondjairól, iskolázatlanságáról és tanulatlanságáról. Ő hát az a „kalóz elme”, aki mindent, eget-földet bevilágító poéta és vidéki gazda egy személyben. Aki rettentő és felkavaró deklamációkat tart az emberi
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/10/01 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
NICOLAS JOLY könyvét olvasom, benne találtam a címbeli imperatívuszt. Irány: a föld! Mintha a Georgicont kéne olvasnom és lelkesednem a nemes agrárkultúráért. Persze szakkönyv biztat erre a javából éspedig a szőlőről szól. A beszédes Az ég és föld szülte bor címet kapta és olykor az olvasás során afféle érzéseim támadnak, mintha találkoztunk volna mi már, ez a kortárs francia borász-író és én, mert otthonosan és szinte minden lapon két-három diskurzust lehet véle folytatni.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/09/21 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász, Történelem
FÉRFIÚ – akiről Széchenyi István 1839-es naplójában azt jegyzi fel lelkes csatakiáltással: „Paget, ki most érkezett, elhozta nekem a könyvét benne a portrémmal!”. A jeles látogatóról leginkább azt tudjuk, hogy emlegetett könyvét, amelyet angol utazóként vagy másfél év itteni tartózkodás után írt meg, fő munkájaként tartjuk számon – korának messze legjobb angol nyelvű műve ként Magyarországról és Erdélyről (Hungary and Transylvania with remarks and their condition social political and economical, London 1839).
A megjelenéskor éppen harminckét éves angol úr, John Paget esquire (lovag) különleges sorsú és élettörténetű alak volt.
(tovább…)
EGY NAGYSZERŰ KÖNYV címe ez. Iszom, tehát vagyok – így, magyarul. Roger Scruton angol filozófus műve. Alcíme szerint: Egy filozófus borkalauza. Borfilozófiát írni nagy és régi hívás – sokan, sokféleképp próbálták. Nekünk legemlékezetesebben Hamvas könyvecskéje, A bor filozófiája szól; nekem személyesen külön is. Elmélkedéseimben és „eszmélésemben” jelentős pillanat volt a Hamvas- mű olvasása; a véletlen úgy hozta, hogy kéziratformában első kiadása előtt nemcsak olvashattam, hanem segédkezhettem is megjelenésében.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!