SAJTOS RÚD – A sajtos rúd igazán népszerű sós sütemény, s nekem is az egyik kedvencem. Ha nincs időm, mélyhűtött leveles tésztából készítem, de azért, a saját házi gyúrás az igazi. A sajtos rúdhoz mindenekelőtt liszt, zsiradék, sajt, só és víz szükséges. A víz lehet részben hozzáadott víz (tej, tejszín) is, de – kisebb-nagyobb
KALÁCS – A kalács a kenyér úri rokonsága, a gazdag testvér. Említése a 14. századtól fordul elő. A 19. században sokfelé már a kenyértől külön kemencében sütötték, ugyanott, ahol a kacsát, libát, kisebb húsokat. Kezdetben még töltelék nélküli volt és a kenyér tésztájából szaggatták ki. Alakja kerek, vagy kerekre formázott, fonott volt. A legjobb, a lehető legfehérebb (búza) lisztből, később, a malomipar fejlődésével, pedig már külön
SZTÁR – Az 1960-as évek végén, az új gazdasági mechanizmus meghirdetése (1968) után, már a szeszipar érdeklődése is feltámadt az üdítőital gyártás iránt. A gazdasági nyitással szélesebb lehetőség kínálkozott a nyugattal való együttműködésre is. A Szeszipari Országos Vállalat (SZOV) 1969-ben köt szerződést az holland Naarden International N.V. céggel. Ennek alapján, 1970-ben, a Budapesti Szeszipari Vállalat (Buszesz) Óbudai Szeszgyárában elkezdődik a Sztár üdítőcsalád készítése.
BAMBI NARANCS – Kovács Eszti 1959-ben énekelte először, Berki Géza dalszerző, és Brandt Iván szövegíró többször is feldolgozott slágerét, a Pancsoló kislány című dalt. A dal refrénje fél évszázad múltán is jól ismert: „Jaj úgy élvezem én a strandot,/ Ottan annyi a szép és jó,/ Annyi vicceset látok, hallok,/ És még Bambi is kapható!” A szénsavas Bambi palackozása 1947-ben, a VIII. kerületi Hazai Szikvízüzemben, a Horváth Mihály téren kezdődött. Az államosítást követően, ez a szikvízüzem, s vele a jogok is, a Fővárosi Ásványvíz és Szikvízüzemhez kerültek. Gyártóhelyét többször is áthelyezték, majd, a kereslet növekedésével, a 60’-as évek elején, a KGST szakosodás szerint a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) gyártott új gépsorokat állítottak be.
SÖRBET – „Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet.” – írta Arany János 1856 nyarán, Szondi két apródja című balladájában. Az arab, perzsa, török közvetítéssel érkező sörbet szó azonban ebben az esetben nem napjaink jóval ismertebb havas-jeges desszertjét (sorbet), hanem a világ legelső üdítőitalát jelöli. A középkori eredetű sörbet (serbet) összezúzott gyümölcsök (citrom, narancs, mangó, ananász, aranyalma, szantál, falsa) zöldfűszerek (menta, etc.), és/vagy virágszirmok (rózsa,
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!