AMBRUS LAJOS – Onozóné, Szeged híres főzőasszonya

AMBRUS LAJOS – Onozóné, Szeged híres főzőasszonya

Szerző: | 2020/03/12 | Ambrus Lajos írásai, Gasztronómia történet

Szeged, Stefánia sétányONOZÓNÉ, SZEGED – Fiatalkori emlékként említi Jókai, A nők a tűzhely mellett, hogy ’49-es debreceni menekültként feleségével a zsúfolt városban nem jutottak semmiféle éttermi koszthoz. Persze pénzük is alig akadt. De mit tehetni, azért csak „vettünk két lábast a piacon, hozzá főzőkanalat, lisztet, húst, szalonnát; bérszobánkban volt egy belülülő kályha: abban a feleségem olyan fejedelmi lakomát főzött,

(tovább…)

FÉRFIAK ÉS ASSZONYOK – a halak, halászlevek, halételek körül

Szerző: | 2018/11/10 | Gasztronómia történet, magyar konyha, Recept

pontyHALAK, HALÉTELEK – A halételek készítése, akárcsak a pörkölt, gulyás főzése, a parasztság körében leginkább a férfiak feladata volt. Ahogy a mediterrán partvidékek halászai Dél-Franciaországban, úgy a tiszai, dunai, balatoni halászok is bográcsban, fával táplált szabad tűz felett főzték hallevesüket azokból a halakból, amelyeket a piacon eladni nem tudtak. A háló sokféle halat fogott, így aztán ők is sokféle halból

(tovább…)

A KÜRTŐSKALÁCS – és a konyha összetettsége

Szerző: | 2017/07/30 | Gasztronómia történet, magyar konyha

KürtöskalácsKÜRTŐSKALÁCS – „A népszerű kürtőskalács 1990 után előbb fokozatosan nyugat felé terjedt, tehát az ország [Románia] észak-nyugati peremterületén, Partiumban vált közkedvelt édességgé, majd rendre különböző magyarországi városokban és üdülőközpontokban is meghonosodott. Ennek a folyamatnak az eredményeként, a gulyáshoz hasonlóan, a kürtőskalács napjainkban már nemcsak székely, hanem összmagyar szimbólum, a székely és a magyar identitás organikus, központi része, miközben továbbra is a Székelyföldre irányuló turizmus kiemelt eleme maradt.

(tovább…)

ERDÉLYI LAKOMA – Erdély gasztronómiájáról

Szerző: | 2015/05/05 | Gasztronómia történet, magyar konyha

erdely_cimere_972261_38296ERDÉLY GASZTRONÓMIÁJÁRÓL – A magyar nyelvű szakácskönyv-irodalom legerősebb érzelmi töltetű műve Kövi Pál, Erdélyi lakoma (1980) című lírai esszégyűjteménye. „Erdélyi lakoma című könyve okkal tette híressé: tisztesség, tartás, sőt hazaszeretet összefüggései a főzéssel, a konyhaművészet történetével vagy az édesanyja kovászával: ennek természetességéről ad hírt ez a könyv…” – írta róla Eszterházy Péter. Az erdélyi konyha sokak életének meghatározó élménye. Közéjük tartozott a háború után Budapestről Londonba emigrált Egon Ronay is.

(tovább…)

HALÁSZLÉ (3) – kecsege, harcsa, potyka

Szerző: | 2009/09/15 | Francia konyha, magyar konyha, olasz konyha, Történelem

Herman Ottó, Forrás: kkmk.huHERMAN OTTÓ (1835-1914), akit velem együtt sokan az utolsó magyar polihisztornak tartanak, így ír  „A magyar halászat könyve„ (1887) című művében:

„Azt hinné valaki, hogy ez nagyon egyszerű dolog: tüzet rakni s vagy megfőzni, vagy megsütni a halat; és avval vége. Jaj, de a közönséges sütés-főzés és a halász sütése-főzése közt van akkora különbség, mint a reggeli csöndes mise és a fényes nagy mise között: „nem elég ahhoz a tudomány, ész kell ahhoz!”
(tovább…)