VÍZLEVES – szegény ember vízzel főz (1695)

A VÍZLEVES mai szemmel nézve fából vaskarikának tűnhet, pedig nem az. Persze, minden leves vízből készül, nevezzék akár borlevesnek, vagy tejlevesnek, ám a vízleves olybá tűnhet, mintha tréfa volna, pedig a szakácsmesterség fő vonalaiban mindig is a vízről és az olajokról, zsírokról, illetve ezek arányairól szólt, így a vízlevesen sem kellene csodálkoznom. Következzen hát a vízleves elkészítésének leírása úgy, ahogy azt háromszáz esztendeje Kolozsvárott egy zseniális nyomdász, az “erdélyi fénix” leírta.

(tovább…)

KENYÉRLEVESEK – wodzionka, acquacotta

A KENYÉRLEVESEK a vízleves egyenesági rokonai. A vízleves (water soup, Wassersuppe) neve ma már leginkább arra utal, hogy vízzel, vagyis nem tejjel, alaplevekkel, levesekkel, stb. készülő levesről van szó.  Ilyen értelemben a vízlevesek sorába tartoznak a kenyérrel készülő levesek is, ám ma már, különösen az angolszász konyhában, a zöldséglevesek neveként is előfordul. A “Víz Leves” Misztótfalusi Kis Miklós (1695) féle háromszáz éves receptjéről már írtam, s a levest is elkészítettem. A kenyérlevesek szorosan kapcsolódnak hozzá.

(tovább…)