VÁROSI PARASZTI KONYHA – a magyar konyha sajátos vonása

Aratás a harmincas évekbenVÁROSI PARASZTI KONYHA – A magyar konyha tárgyalásánál, a paraszti konyha súlyának megítélésénél érdemes figyelemmel lennünk a paraszti tömegek arányaira is. A jobbágyfelszabadítás idején (1848) a népességnek közel 90 százaléka tartozott a parasztság soraiba. Még a 19. század utolsó felében is ők alkották a lakosság háromnegyed részét, s a második világháborút követően is közel a felét. A 19. század végén (1880) a mezőgazdasághoz kötődő tömegeknek több mint a fele önállónak tekinthető parasztember volt,

(tovább…)

A RÁNTOTT SZELET – készítésének 10 titka

A WIENER SCHNITZEL, vagyis a bécsi szelet törvényben rögzítetten mindig borjúból kell, hogy készüljön. A 19. század végétől azonban Magyarországon is terjedni kezdett a polgári konyhában a sertéshúsból készített rántott szelet, amit Ausztriában “Wiener Schnitzel vom Scwein”, más német nyelvű területeken többnyire “Schnitzel Wiener Art” névvel különböztetnek meg a borjúból készített rántott szelettől. Bármilyen húsból is készítsük rántott szeletünket, az eljárás mindig ugyanaz.

(tovább…)

HA VASÁRNAP – akkor rántott hús

HA VASÁRNAP, AKKOR rántott hús. Generációk számára a vasárnap egyet jelentett (s sokaknak egyet jelent ma is) a jobb ételek asztalra kerülésével. A jobb ételek a világnak ezen a részén a húst jelentik. Ha vasárnap, akkor  a húslevest, s a rántott húst. A rántott hús sertésből, baromfiból, többnyire csirkéből, kevésbé pulykából, s még ritkábban borjúból készül, Pedig az igazi, a példaként szolgáló rántott hús, a  Wiener Schnitzel kizárólag borjúból készülhet.

(tovább…)