A MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE

Ferenc JózsefA MONARCHIA SÖRTÉRKÉPE – A Monarchia nyugati felének, beleértve a mai Ausztriát, de nem ide számítva, Csehországot, Galíciát, Dalmáciát és Szlovéniát, alkoholfogyasztása nemzetközi összehasonlításban közepesnek volt mondható. 1881 és 1910 között az osztrák fogyasztás tiszta alkoholban számítva 11 liter körül volt, és ennek a 40 százalékát a pálinka, a Schnaps ad. Ausztria hosszú évszázadokon át inkább borfogyasztó országnak számított. A 16. században a bécsiek egy főre eső átlagos évi borfogyasztása mintegy 250 liter volt, és még 1730-ban is 160 liter maradt. A 19. század elejére, a császárváros borfogyasztása 100-120 liter/fő/év mennyiségre csökkent és a bor a helyét egyre inkább a pálinkának és a sörnek adta át. A vidéki Ausztriában azonban a bor már

(tovább…)

A MONARCHIA SÖREI – sörfogyasztás a Monarchiában

birraA MONARCHIA SÖREI – Az 1867. június nyolcadikai koronázási szertartás során, született Franz Joseph Karl von Österreich a Mátyás-templom legfelsőbb oltárlépcső-fokára térdelt. Fejére a magyar koronát Andrássy gróf miniszterelnök és a hercegprímás tették. Ezzel a mozdulattal, az osztrák császárból I. Ferenc József néven magyar király is vált. Az Andrássy gróf jelére adott háromszoros „éljen”

(tovább…)

A MAGYAR KONYHA – mi vagyunk!

A MAGYAR KONYHA – mi vagyunk!

magyar konyhaAZ EMBER NEM racionális lény. Egy fürkészdarázs öröklődő viselkedésmintái, reflexei inkább számítanak „racionálisnak”, mint a logikát, a tiszta észt, a józan megfontolásokat büszkén hangsúlyozó emberi faj tettei, gondolatai. A fürkészdarázs talán racionális, az ember azonban már nem számít annak, miközben szeretjük magunkat véleményünkben elfogulatlan, józan elemzőnek hinni. Mélyen emberinek tartott tudattartalmaink java része sem más, mint irracionalitásunk éretlen gyümölcse. Megalapozatlan hiedelmeink, indokolatlan félelmeink, s milliónyi más idegi

(tovább…)