A PRÓFÉTA KENYERE – Ezékiel próféta 4:9 (recept)
EZÉKIEL PRÓFÉTA a judaizmusban, a keresztény és iszlám vallásban is megbecsült személy. Ő az „Ezékiel Könyve” szerzője, Búzi fia (Ez.1:3). 25 éves korában egyike annak a 3000 felső osztályba tartozó zsidónak, akit i.e. 597-ben, II. Nabukodonozor alatt, Júdeából Babilóniába száműztek. 30 éves korában kezdődnek a látomásai: „És lőn a harminczadik esztendőben, a negyedik hónapban , a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat.” Az idézett bevezető sorok után sokak számára ismerős sorok következnek a „négy lelkes állatról”, és a leírásról, melyet sokan egy űrhajó leírásának tartanak.
A LEGBIZARRABB KARÁCSONYI FOGÁS – muktuk és kiviak
GRÖNLAND – Bármerre is járjunk a nagyvilágban, Grönlandon találkozhatunk csak igazán meglepő karácsonyi ételekkel, amilyen a muktuk és a kiviak is. A muktuk, közép-kelet-európai gusztusunk felől közelítve is elfogadható, hiszen a muktuk nem más, mint az eszkimók vadászzsákmányának, a grönlandi bálnának, belugának, narvalnak a bőre és
KARÁCSONYI ÉTELEK – Norvégia, lutefisk és lefse (recept)
EGY NORVÉG családnál tervezett karácsonyi vacsora első hallásra legalább olyan jó ötletnek tűnhet, mint sok más skandináv program. Az asztalra számos ismerős étel kerülhet. A sózott bárányborda (pinnekjøtt) többnyire még ízletes is, és a nálunk ismeretlen lappföldi vajrépa püréje sem idegen burgonyához szokott kényes ínyünknek.
KARÁCSONYI ÉTELEK – Svédország, Luca macskája (recept)
SVÉDORSZÁGBAN az ünnepi időszak december 13-án, Luca napján kezdődik. Ezen a napon a család legidősebb lánya fehérbe öltözik, fejére vörös áfonya ágakból készített koronát illeszt, s így szolgálja fel a kávét és a 13. század óta készített Luca napi svéd sáfrányos, mazsolás, többnyire S-alakban feltekert, a bronzkori skandináv ékszerművességet idéző formavilágú brióst, melynek a neve lussekatt (Luca macskája).
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!