A REGGELI NEVE a magyar nyelvben, kezdetben még „fölöstököm”. Ezt a németes „früstök” és változatai követik. Az első étkezés napszakra is utaló neve a 19. század elejétől lesz „reggeli”. Az, hogy reggeli étkezésnek lennie kell, egyáltalán nem tartozik a természeti törvények sorába, így aztán, nem is volt mindig reggeli. Az állandó étkezések száma, időpontja és milyensége tájanként és az egyes társadalmi csoportok között is gyakran eltérően alakult.
A PALACSINTA mindenki kedvence. Édesen, sósan, vékonyan, vastagon, hajtogatva, tekerve, cukrozva, leöntve, kelesztve és nem, sokféleképpen, de világszerte működik. A lisztből, tojásból, tejjel készített, vékony francia „crépe” világszerte elterjedt. Édes és sós/savanyú töltelékkel egyaránt készülhet. A német „Pfannekuchen” „laskára vágva” sokfelé kerül levesbetétként az asztalra, s lesz belőle „Tagessuppe„. A Ferenc József császárt megidéző császármorzsa (Kaiserschmarrn) a Pfannekuchen vastagabban sütött változata felvágva,
A LEGDRÁGÁBB KAVIÁROKAT egymagukban, jégre ültetett, üveggel bélelt ezüst tálkában, esetleg gyöngykagyló héjában, jéghidegen szolgálják fel. Az aranyat kivéve kerülendő a fém eszközök érintkezése a kaviárral. Emiatt a leghagyományosabb kaviárkések gyöngykagyló héjából, vagy aranyból készülnek, de az üveg, a szaru, mint a teknőcpáncél, sőt a fa is kiválóan alkalmas és megengedett. A kaviárok csomagolásán többféle jelöléssel, kifejezéssel is találkozhatunk, mint amilyenek a következők is:
VLAGYIMIR PUTYIN ELNÖK a Novo-Ogarjovói dácsában „orosz-sílusú” reggelin látta vendégül a júliusban Moszkvában tárgyaló Barack Obama amerikai elnököt. Az amerikai és angol stílusú reggeliről már írtam, azonban milyen az orosz reggeli? Aki a „zakuszki”világában valamennyire is járatos, az már sejtheti, hogy rossz nem lehet.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!