AMBRUS LAJOS: KADARKA – „a titokzatos állandóság”

kadarka (Fotó: Borigo)KADARKA – Ami valaha volt, az mind valahogy megvan – ezt írja a Kadarka szőlőjéről és boráról szólva a költő Babits Mihály; „az életből semmisem veszhet el, mert az élet egészében egy, a maga történeti egységében, akárcsak egy ország”. De a Kadarka a kékszőlők leginkább elterjedt fajtája volt, amelyet az elmúlt ötven-száz év során mindenfelé ültetettek és sokszor silány, tanninszegény, kommersz tömegbor készült belőle, s emiatt majdnem ki is hullott az idő rostáján. Babits, mint szekszárdi rác kadarkatermelők leszármazottja, és mint a 20. század egyik legnagyobb magyar poétája a létezés egészéről azt

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: A kert parajok királynéja (káposzta)

KáposztaA KÁPOSZTA – Átmentem a szomszéd faluba, Bobára, kedvenc virág- palántásomhoz. Minden évben onnét szerzem be a szükséges virágokat, palántákat, a parasztmuskátlitól a paradicsompalántáig és uborkáig. Öröm ott lenni a két nagy melegágyban és környékén: a gazda mindent készít, minden piaci nehézség ellenére; dinnyét, tököt, sokféle paradicsomot, tízféle paprikát, de dugványoz levendulát,

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Gyömölcsóra (régi almafajták)

green-apple-1920x1080-resolutionGYÜMÖLCSÓRA – Hamvas Béla Gyümölcsóra című kisesszéjében az ígéret, a tehetség, a tulajdonság és az egyéniség megvalósulásában látja az életszentség tudományát. Minderre az érett gyümölcsök, köztük egy csábítóan gömbölyded aranyszínű őszibarack tereli rá a figyelmét – az érettnek levés, mondja a Lear királyból Shakespeare Edgárja nyomán, ripeness is all; érettnek lenni a legnagyobb vagy a legfőbb életteljesítmény. Legfőbb dolog hát az érett gyümölcs – ezt

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Eltűnt kertek nyomában

art_history_ch.3.61318464738716ELTŰNT KERTEK – A kert: titokzatos állandóság, amely mindent túlél – fénykort, daliás napokat, de még a szörnyű időket is. Még ha mára nincs meg belőlük semmi sem. Csak poros régi lapok közt olvashatók olykor fejedelmi históriáik – hírükből élnek ők így is. Mint Jókainál (Kertészgazdászati Jegyzetek, 1895) egy valahai Pest megyei birtokos, bizonyos Szilassy György pándi kertje. Jókai a „hazai pomológok legkitűnőbb nesztoráraként” tekint gazdájára, aki

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: KADARKA – „a titokzatos állandóság”

kadarkaKADARKA – Ami valaha volt, az mind valahogy megvan – ezt írja a Kadarka szőlőjéről és boráról szólva a költő Babits Mihály; „az életből semmisem veszhet el, mert az élet egészében egy, a maga történeti egységében, akárcsak egy ország”. De a Kadarka a kékszőlők leginkább elterjedt fajtája volt, amelyet az elmúlt ötven-száz év során mindenfelé ültetettek és sokszor silány, tanninszegény, kommersz tömegbor készült belőle, s emiatt majdnem ki is hullott az idő rostáján. Babits, mint szekszárdi rác

(tovább…)