A válság gyermekei (2008-2012)
MONDA AZÉRT NÉKIK: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. (Lukács 12:15)
MONDA AZÉRT NÉKIK: Meglássátok, hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget; mert nem a vagyonnal való bővölködésben van az embernek az ő élete. (Lukács 12:15)
ANNA MATVEJEVNA PAVLOVA (röviden: Anna Pavlova) korának legnagyobb balerinája. Legenda. Élete során fiatal táncosok ezreit inspirálta és talán többet tett a balett megismertetéséért, mint bármely szólótáncos akkor, és azóta is. Ő volt az aki a balettet a világ számos részén, így Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon is népszerűvé tette. Hatása a mai napig érezhető. A róla elnevezett desszert születési helyének címéért a Dél keresztje csillagkép alatt két ország is verseng.Anna Pavlova és egy másik zseniális tácos, a Kijevben született lengyel származású Vaszlav Fomics Nizsinszkij (1888-1950) Szergej Gyagilev impresszárió vezetésével a 20. század elején Párizsba megy. Ez a tánctörténet minden bizonnyal legnagyobb eseménye, mind a mai napig.
A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete sorozatban igyekszem néhány érdekesebb, vagy legalábbis számomra érdekesebb, kenyérféleségről először röviden írni, aztán alkalomadtán talán hosszabban is. A kenyér, mint a Nagyalföld gasztronómiájáról szóló írásban is említem, sokak szemében a civilizáció fokmérője. Egész étkezési rendszerek épülnek rá, amelyhez olyan további kultételek társulhatnak, mint az olíva, olívaolaj, vagy italként a bor. Kevés olyan hely akad aminek ne lenne saját jellegzetes kenyere, tésztaféléje., amit a helybéliek megbecsülése övez.
„MIKÉNT a cseppnyi magból fa lesz egy nap, hatalmas, s a folyó sodra a sziklát is kivájja… Nálad is eljön a nap, mikor munkád látszani fog.” (Su Dongpo, Csíki Sándor fordítása)
„ÓH JAJ, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban istenüknek választják az ördögöt, akit álarcos mulatsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén Krisztust.” írta dörgedelmes szavait boldoggá avatott Temesvári Pelbárt a 15. században, Pomerium de Tempore című művében.
HOSSZÚ ÉVEZREDEKIG az emberek kizárólag kelesztetlen kenyeret fogyasztottak. Az első kelesztett kenyér valamikor i.e. 2600 körül készülhetett Egyiptomban. Az egyiptomiak a kenyérkészítéshez többféle lisztet is használtak, de a jelek szerint legjobbnak a közönséges búza, a Triticum aestivum lisztjét tartották. Már csak ezért is az ősi Egyiptom a világ legnagyobb búzatermesztője volt, amiről az Ószövetségben is sok szó esik.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!