A BLOGOT szorgalmasan keresik a tortareceptekre vadászók is. A különleges torták közül a Fűszeres paradicsomleves torta és a Majonézes csokoládé torta receptjei érdeklik őket leginkább, de – reményeim szerint – más írások felé is elkalandoznak. Az ő tiszteletükre és kedvére álljon itt egy másik „klasszikus”, és számunkra szokatlan torta receptje, amelyet az egész világon készítenek, így nem meglepő, hogy többféle verziója is él.
A BALATONKÖRNYÉKI bazalthegyekre már a 19. század elején felfigyeltek az írók és tudósok. Sulpice Francois Beudant (1787-1850) francia geológus 1818-ban vizsgálta a hegyeket. Eredményeit a történelmi Magyarországra vonatkozó más geológiai leírásokkal, térképekkel együtt „Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l’année 1818” címmel 4 kötetben jelentette meg Párizsban (1822).
A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete sorozatban igyekszem néhány érdekesebb, vagy legalábbis számomra érdekesebb, kenyérféleségről először röviden írni, aztán alkalomadtán talán hosszabban is. A kenyér, mint a Nagyalföld gasztronómiájáról szóló írásban is említem, sokak szemében a civilizáció fokmérője. Egész étkezési rendszerek épülnek rá, amelyhez olyan további kultételek társulhatnak, mint az olíva, olívaolaj, vagy italként a bor. Kevés olyan hely akad aminek ne lenne saját jellegzetes kenyere, tésztaféléje., amit a helybéliek megbecsülése övez.
„MIKÉNT a cseppnyi magból fa lesz egy nap, hatalmas, s a folyó sodra a sziklát is kivájja… Nálad is eljön a nap, mikor munkád látszani fog.” (Su Dongpo, Csíki Sándor fordítása)
A HAGYOMÁNYOS paraszti konyha aligha dolgozott mással, mint szezonális terményekkel, termékekkel. A szezonalitás tehát, nem valami nagy újdonság, de ettől még jó és hasznos vezérelv, amit igazán érdemes tudatosan kezelni, hiszen általános rendje, sora van a termények érkezésének. Az a háztartás, ahol rendszeresen főznek, alapvetően és többnyire ma is szezonális alapanyagokra támaszkodik.
A TÉSZTA, KENYÉR dicsérete 2. részében elkezdtem röviden sorra venni a keletlen laposkenyereket. Említésre került már a zsidó macesz, a finn (skandináv) ohrarieska, a norvég lefse, a skót bannock, és az etiópi injera. Mindegyik megér egy hosszabb, bővebb írást is. Ezek mellett az egymástól eltérő, ugyanakkor számos rokonságot is mutató kenyérfélék mellett még igen sok érdekes, a népek táplálkozási szokásaiba, kultúrájába betekintést engedő kenyérféleség létezik. Akad belőlük bőven és egyik ínycsiklandozóbb, mint a másik.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!