DISZNÓVÁGÁS AUSZTRIÁBAN – meglepő orjára bontás (+18)

A DISZNÓVÁGÁSNAK a Kárpát-medencében mindjárt két fő bontási módozata is akad: az orjára- és a karajra bontás. Ez utóbbi még tovább osztható a rémfa (rénfa) nélküli magyar és rémfát használó sváb technikára. A magyar paraszti udvarokban a 20. század elejéig még kizárólagos és ma is elterjedt szokása szerint a sertést a szúrás, szalmával perzselés, mosás után a bontóasztalon, hason fektetve, orjára bontják. E hagyományos bontás során a hátára fektetett állat lábait lemetszik, a disznót

(tovább…)

TINTAHAL A HEGYEN – Pizzeria di Silvano (Murau)

A TINTAHAL, tudja öreg, s fiatal, mintahal. Emellett, mint az a fejlábúak között már régi jó szokás, akad tintája is, amit rizs (Risotto al Nero di Seppia), vagy akár tészta festésére is használhatunk (de a konyharuhánkat is összemaszatolhatjuk vele). Bár a „tintát” másutt, például Ázsiában is fogyasztják, ezek a konyhai alkalmazások leginkább a mediterrán világból kikerülve lettek ismertek.

(tovább…)

BOLLITO MISTO és TAFELSPITZ – a tányérhús művészete

TALÁN A MŰVÉSZETTEREMTÉS képessége lehet az egyik oka annak, hogy egy olyan, hazánkban, s ezer évek óta mindenfelé jól ismert ételcsalád, mint az itáliai bollito misto, vagy az osztrák Tafelspitz, nem is beszélve a francia pot au feu magasztalt világáról, mára kultikus magaslatokba emelkedhettek a nagyvilág családias konyhát, egytálételeket kedvelő többségének szemében.

(tovább…)

NÉMET-OSZTRÁK szavak (A-P) – a magyar gasztronómiában

UTAZÁSAIM SORÁN – írja Berecz Edgár a könyvében – huzamosabb ideig éltem Németországban, megfordultam Svájcban és bejártam Ausztria tartományait. Ez idő alatt hobbim a konyhaművészet és a tájszólások tanulmányozása volt. Ugyanakkor hirtelen ötlettől vezérelve elhatároztam, hogy közelebbről is megvizsgálom azokat a konyhai szakkifejezéseket, amelyeket átvettünk és nálunk is meghonosodtak. Ebben a könyvecskében válogattam össze azokat, amelyeket érdekesnek gondoltam vagy, amelyek hasznosak lehetnek a vendéglátóiparban dolgozók számára. Bár pincéreknek és szakácsoknak szánom elsősorban, könyvemben a böngészni szerető ínyencek és háziasszonyok is találhatnak csemegézni valót.

(tovább…)

NÉMET-OSZTRÁK hatások – az erdélyi konyhaművészetben

EGY MONDÁS SZERINT – írja Berecz Edgár – ott végződik Európa, ahol a katolicizmus véget ér és az ortodoxia vagy az iszlám kezdődik. Ez a hely pedig Erdély, édes szülőföldünk, az utolsó tartomány, amely zárókő a nyugati világ védőbástyáján. A török hódoltság és ezen belül Bethlen Gábor fejedelem uralkodásának aranyévei után hazánkat, Erdélyt sorozatban sújtották az égi és a földi háborúk. A sok esőzés, szárazság, pestis, tűzvész és az egymást követő háborúk, amelyekben a magyar, a török és a császári hadak sarcolásai a zsoldosok fosztogatásai, a lakosságot pusztító, vagyonát felprédáló csatározások tönkretették az előző évtizedek eredményeit.

(tovább…)

OSZTRÁK FALUSI KOSZT – Kreischberg és környéke

MÉG TART a síszezon, sokan látogatják az osztrák sípályákat, s a legmagyarabbnak számító osztrák hegyet, a Kreischberget is. A hegyen – sokan ismerik – a leggyakoribb a magyar szó, bár már szlovének, szlovákok, csehek, lengyelek, s hollandok is felfedezték maguknak. Hagyomány szerint az idei, XV. Magyar Snowboard Bajnokság is itt lesz a Kreischbergen, amit Murau néven is emlegetünk, bár Murau távolabb, tízpercnyi autóútra van a hegytől. Mindez szép és jó, azonban ezúttal sem a síelés, a téli sportok nagyszerűségéről mesélek, hanem az ételekről, az egyszerű, flanc nélküli átlagos osztrák falusi kosztról.

(tovább…)