AZ EDÉNYEK felfedezése nagy előrelépést jelentett. Az ellenőrzött tűzhasználat legkorábbinak tartott leleteit Dél-Afrikában találták meg. A sütés, pörkölés másfél millió évvel ezelőtti felfedezése után a vízforralásra alkalmas edények megjelenése még hosszú ideig váratott magára. A legkorábbi cserépedény leletekre Dél-Kínában találtak; korukat 18000 esztendősre becsülik. A kőkorszak végével, a fémművesség kialakulásával a
A NYERS ÉTELEK fogyasztása nem segíti az agy evolúcióját, állapítják meg újra és újra, bár ez a törzsfejlődésben már nem, ám az egyedfejlődésben még mindig mélyen érintett nyers-koszt fogyasztókat aligha tántorítja el valamitől is. De, nem is ezért írom. A nyers koszttal evolúciós szempontból leginkább az a legfőbb baj, hogy a nyers étellel való táplálkozás nem
NÉHÁNY JÓL ISMERT kivételtől eltekintve, mint amilyen a konzerv, vagy a héjas tojás, gyakorlatilag bármely étel fagyasztható, ám a fagyaszthatóság önmagában még nem jelenti, hogy az étel a felengedés után is elfogadható minőségű lesz. Az élelmiszerek egy része, mint a majonéz, a tejszínes szószok, vagy akár a saláta, éppen emiatt nem fagyaszthatók jól. Fagyasztva az egészben hagyott nyers húsok is jobban megőrzik értéküket, mint a daráltak, vagy a csekélyebb víztartalmú főtt, vagy sült húsok.
„TÖRÖK-BORS, paprika, kerti-bors. Ezt kertekben termesztik, és a’ piros hoszszú gyümöltseit a’ paraszt emberek porrá törik, és eledeleiket avval borsozzák. Hasznára nézve egyebet nem írhatok felöle, hanem hogy igen erös eszköz ez, és ember vérét igen meg-hevitti. Egyébként ha etzetbe vetik a’ paprikát, az töle erössebb.” (Csapó József, Új füves és virágos magyar kert, 1775)
A FAGYASZTOTT ÉLELMISZEREK a 19. század végéig még alig játszottak szerepet az emberiség táplálkozásában. A 20. század közepétől kibontakozó sikerüket egy évszázadnyi fejlesztés és a Japán Császári Hadsereg együttesen alapozták meg. A fagyasztáshoz kapcsolódó fejlesztések egyik első szabadalma a 19. század közepéről származik (H.Benjamin, 1842) és 1861-ben az elsők között kap szabadalmat Enoch Piper halfagyasztási eljárása is.
A KENYÉRSÜTÉS ÉS DAGASZTÁS embermillióknak évezredek óta minden különösebb tudományos ismeret nélkül is ragyogóan sikerül. A kelesztett kenyerek felfedezése óta hihetetlen mennyiségű tészta készülhetett szerte a világon. A következőkben röviden összefoglalom azokat a legfontosabb ismereteket, amelyeket nem haszontalan tudni legfontosabb gabonanövényünkről, a búzáról, melyből egyik legfontosabb ételünk, a (búza)kenyér készül.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!