Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (II.rész)
A VALLONOK SZEREPE, jelentősége talán nem eléggé ismert még, pedig „kókonya” földjén igen sokat tettek azért, hogy az egyház és a király erőfeszítései valóra váljanak.
Tokaj-Hegyalja gasztronómiája (I.rész)
A JÓ EVÉS ÉS JÓ IVÁS vágya valamennyi közt a legtartósabb vágyunk. Az első korty édes tejtől végigkíséri életünket, és mindhalálig kitart. Ettől igaz, hogy egy tájról, annak kultúrájáról, lakóinak lelki alkatáról legkönnyebben éppen a terített asztalnál kaphatunk hiteles képet. Egy pohár jó bor mellett. Nincs ez másként Tokaj-Hegyalján sem. A vidék jó ismerője, dr. Zelnik József író, etnográfus a távoli múltba tekintve a tokaji bor alkímiáját kutatta. Én a régmúltban Tokaj-Hegyalja kulináris jövőjét keresem.
BAJNAI képek feketén-fehéren
„NEVÉT A SZAKIRODALOM szláv eredetű személynévből eredezteti, tehát a falu alapításakor valószínűleg magánkézben volt. A népi hagyomány szerint azonban Bajna lakói egykor a mai Sáráspuszta helyén éltek, ahonnan a tatárjárás idején menekültek el. Mivel lakóhelyüket sok viszontagság és baj közt kellett elhagyniuk, új falujukat – így őrzi a legendárium – a „baj”-ról nevezték el.”
Bajna főtere madártávlatból
A tűzoltó-egyesületi tagok 1877-ben, a kastély előtt
Villány gasztronómiája (III.rész): a kakaspörkölt
A 17-18. SZÁZAD az anyaország számára is fontos időszak volt, mert ekkor indult virágzásnak a városi német polgári konyha, ami stílusában már a betelepedők ételein is eséllyel hagyhatott nyomot. A kor németországi szakácskönyveiben is tetten érhető hagyományos, és máig élő „sváb” erények a takarékosság, a rendszeretet és a kötelességteljesítés. Az étrend szezonalítása, évszakfüggősége elkerülhetetlen vonása minden hagyományos konyhának, a paraszti életformának, amiből a főként télre összpontosítódó tartósított (füstölt, savanyított, aszalt) élelmiszerek, valamint a bab, borsó, lencse, burgonya, stb. jelentenek kivételt.
Villány gasztronómiája: a Stifolder (II. rész)
A NÉMET TELEPESEK egy jobb és békésebb élet, a kedvezőbb gazdasági lehetőségek reményében vágtak neki a messzi útnak, mert, ahogy a népdal szól:
„Das Ungarland ist’s reichste Land,/ dort wächst viel Wein und Treid”. (Magyarország a leggazdagabb föld/ terem ott bőven bor és búza).
A „Tihanyi Halászlé Király”
A HALÁSZLÉRŐL, arról a bizonyos halászléről, miről itt ma újra beszélnem kell, már írtam korábban. Eltelt közben egy hónap, és én már hét közben éreztem, hogy nagyon szívesen ennék újra egy kiváló halászlét. Pásztáztam az emlékeimben, hogy élményszámba menő halászlét a közelben hol is ehetnék, aztán úgy döntöttem, megnézzük, hogy vajon Punk Ferenc étele kiváltja-e bennünk ugyanazt az elragadtatott elismerést, mint a múltkorijában. Felkerekedtünk hát, és elindultunk Tihanyba, a Ferenc Pince Csárdába halászlét enni.
A FOOD & WINE 18 ÉVE FOLYAMATOSAN MŰKÖDŐ BLOG
A FOOD&WINE AZ EGYETLEN BLOG, AMELY EZT A CÍMET ELNYERTE!
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!