Cukor, liszt, tej, étolajCUKOR, LISZT, TEJ, ÉTOLAJ – A magasnak számító infláció tény. Az élelmiszer árrobbanás tény. S, nem tegnap kezdődött, s nem csak Magyarországra érvényes jelenség. Az árak elemzése már 2022. novemberében is precízen nyilvánosságot kapott. A G7 portál látványos grafikonok során át mutatta ki, hogy pont a mostani döntés hatáskörébe eső termékeknél, a BL55-ös liszt (finomliszt) kilónkénti áránál, a napraforgó étolaj áránál és a tej literenkénti áránál miféle inflációs változások( drágulás) következtek be a különféle kiskereskedelmi láncoknál. A grafikonok sokkolóak, miközben azért a józan paraszti észnek a parlamenti és választási

logikánál tágabb teret adó gyakorlati életben árnyaltabb a kép. Ha például a kifli ára 22 Forintról 27 Forintra nő, akkor ez statisztikailag igen magas, 22,7%-os áremelést mutat, ami szerintem nagyon rosszul mutat. Tíz darab kiflinél 50 Ft különbséget jelent. Szörnyű, miközben 1 liter benzin ára, amivel a magyar autók átlagéletkorát figyelembe véve, jó, ha 15 kilométert meg tudunk tenni, stabilan 400 Ft felett van, jóval. (Egyébként ott is volt egy árbefagyasztás [480 Ft] , ami – úgy tűnik – széles körben egyetértésre talált.)

Ha mindezt – ahogy azt már ifjúkoromban is sokan tettük – lefordítjuk sörre, akkor kiderül, hogy a kép még ennél is jóval árnyaltabb, s egyáltalán nem  biztos, hogy ott és úgy, és akkora a baj. Ezzel – mielőtt valaki szándékosan félre akarna érteni – nem szeretném bagatellizálni az inflációt, már csak azért sem mert hetente többször járok vásárolni, s én is látom a szembetűnő drágulást, ami az én pénztárcámnak is éppúgy fáj.

A hír

“A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8%-os tehéntej esetében beavatkozunk az árak alakulásába. Ennek a hat terméknek az árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol a tavalyi év október 15-én állt.” (Orbán Viktor)

A KSH adatai szerinti árak 2021. októberében: kristálycukor: 261 Ft/kg; finomliszt (BL-55): 203 Ft/kg; napraforgó-étolaj: 713 Ft/kg; 2,8 %-os tej: 286 Ft/l; sertéscomb: 1420 Ft/kg; csirkemellfilé: 1600 Ft/kg.

Éppen a cukor? – Hol itt a logika?

A problémám nem feltétlenül az árbefagyasztással van, még annak ellenére sem, hogy az üzenete meglehetősen katasztrófát-idéző, baljós, rémisztő. A problémám leginkább azzal van, hogy éppen a cukrot, lisztet (BL55), napraforgó étolajat, tejet, sertéscombot, csirkemellet emelték ki.

Azt is megkérdezném, hogy a pálinkafőzőket (és a statisztikusokat) leszámítva, vajon ki az, aki alapélelmiszernek tekinti a finomított kristálycukrot? (Na, jó, talán még a lekvárfőzők, de a sajtkészítők, már semmiképpen!)

Az árbefagyasztott, s ezzel támogatott termékek között olyan is akad, amelynek a fogyasztását népegészségügyi termékadóval(chips-adó) sújtjuk. Érted? Az édes üdítők gyártói milliárdos adót fizetnek azért (nagyon helyesen!), mert a cukor egészségtelen, egészséggyilkos-termék. Mindezek után, mintha erről senki, soha nem is hallott volna, befagyasztjuk a kristálycukorcukor árát, hogy a nép könnyebben hozzáférhessen. Hol itt a logika?

Mindehhez tartozik, hogy ma már meglehetősen nagy az egyetértés abban, hogy a cukor, a glutén intoleranciában szenvedők számára veszélyes liszt, a laktóz intoleranciában érintettek által kerülendő tej, és a növényi olajok nagyobbik részének, köztük a napraforgó étolajnak az táplálkozásból való kizárása, vagy legalábbis a fogyasztásának csökkentése hozzájárul egészségünk védelméhez. Világosabban fogalmazva: kerüljük el őket, ha jót akarunk! 

Sertéscomb és csirkemell

Ami a húsokat illeti, ehelyütt leginkább az olcsó húsok gyatra minőségét kritizálhatjuk. Tapasztalatom szerint az olcsó húsok nagyon gyakran származnak importból. Dél-Amerikából, vagy Ázsiából ideszállítva nem csak azért olcsóbbak, mert arrafelé nem kell a téli fűtésszámlával is kalkulálni. Ha kereskedő vagyok, mindig érzékenyen érintenek a beszerzési árak. (Ahogy vásárlóként is!) Ha a jó minőségű magyar, osztrák, német, stb. sertéshús jó áron a nagy felvevőképességű kínai piacra megy, nincs más megoldás, mint olcsóbb és gyengébb minőségű, ellenőrizetlen tartás- és takarmányozási, stb. körülmények között nevelt állatokból származó húst venni a világpiacon.

Csirke farhát – egy metafora

Mint kiderült a csirke farhát is része a csomagnak. Először azt hittem, hogy ez valami vicc. De aztán rájöttem, hogy csupán ugyanannak a végiggondolatlanságnak a szerves része, akárcsak a többi. A csirke farhát egy metafora. A nyugdíjasok, a szegénység metaforája. Amúgy sem drága, ezért én – ha én lennék ott, ahol soha nem leszek – békén hagytam volna. Kommunikációs öngól!

A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve!

Jóhiszemű vagyok, ezért a szándékban ezúttal sem kételkedem, még akkor sem, ha nagyon jól tudom, hogy választások jönnek. Ez az írás nem is akart ebbe a hozzászólások generálása szempontjából kecsegtető, ám parttalan irányba elmenni. (Ez ugyanis egy gasztroblog (precízebben: foodblog), ezért arról szól, amit a neve takar.) 

Amit viszont akart, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen feszítő ellentmondások alakulnak ki akkor, ha egy összetett kérdésre túlzottan leegyszerűsített választ adunk, hiszen joggal foghatjuk fel úgy, hogy egészségtelen, egészségkárosító élelmiszereket támogatunk. Ez pedig hiba! A legtöbb táplálkozással bármilyen kapcsolatban lévő, a nagy egészet érintő hevenyészett döntés (lásd például a só körüli helyzetet) népegészségügyi problémákba torkollott, vagy nagy biztonsággal kijelenthetően, oda fog vezetni. És a helyzet minden esetben csak romlott, ha a politikusok is felbukkantak!

Hol itt a logika?

  • Egyébként más témákban is érdemes a blogon kutakodni. A profik is használják és igazuk van. Ettől profik!  A facebook oldalamon is nagyon sok kép található és az instagramon is!
  • Kövessetek és a haza fényre derül!

FOOD&WINE logo