huszárrostélyos (Fotó: wikipedia)HUSZÁRROSTÉLYOS –  Régi kedves ismerősöm, az Öreg, nekem is elküldte a huszárrostélyos történetéről szóló írását. S, hogy mi is ez a közszlengben csak huszárrostélyosként emlegetett étel? A huszárrostélyos szűkebb értelemben a zsírban aranybarnára sütött, fokhagymás pirított kenyér. Egyesek szerint a huszárrostélyos, vagy huszárpecsenye a zsíroskenyér megnevezése, még mások

szerint a huszárrostélyos a lapcsánka, tócsni, görhöny néven is nevezett egyszerű burgonya-étel ezernyi egyéb elnevezése közül az egyik. Polcz Alaine, Életszakácskönyv szingliknek című könyve szerint:

„Ha a pirított kenyered kened meg zsírral, vagy éppen zsírban pirítod meg a kenyeret, majd fokhagymával bedörzsölöd – ez már luxusvacsora. Az úgynevezett „huszárrostélyos”…”

A huszárrostélyos, Erdélyben huszárflekken, egyébként a délnémet, cseh, szlovák és szlovén konyhában is ismert és kedvelt. Német és cseh neve, topinka (tsz.: topinky), szlovénül hrianka. A cseheknél klasszikus sörkorcsolyaként is fogyasztják a zsírban pirított, fokhagymás kenyeret. A huszárrostély láthatóan a bundás kenyérnek egy egyszerűbb, tojás nélküli változata. Téli napokon forró tea illik mellé, tejeskávé semmiképpen.

Az óbudai huszárrostélyos története, ahogy az „Öreg” elmesélte

Óbudán, a Polgár utca 13 szám alatt, volt Weiss József, más néven Pepi bácsi kocsmája. Bor és pálinka mellett, felesége egytál ételeket is főzött, minden nap mást és mást. A napi menüt krétával kiírta, a kitárt faajtó, feketére festett belső oldalára. Ezt nevezte nép tréfásan, nyúl menünek. Pepi néni ugyanis, az egyik vendégnek, arra a kérdésére, hogy mi van, ha a vendég nem szereti az aznapi kínálatot, azt válaszolta: „Szereti, nem szereti, nem kap mást!”

  • Kölcsön véve az óbudai finánc esetét, aki, amikor a Kolompártól a bécsi úti városhatáron megkér­dez­­te, hogy mit visz a szamarán, azt a választ kapta, hogy nyúleledelt. A zsákokban viszont dohányle­vele­ket találva, kifogásolta, miszerint a nyúl nem szereti a dohányt, mire a Kolompár: „szereti, nem szereti, nem kap mást!”
A Tavasz utca-Polgár utca sarkán álló épület (épült: 1901), amiben Weiss Pepi kocsmája is helyet kapott

A Tavasz utca-Polgár utca sarkán álló épület (épült: 1901), amelyben Weiss Pepi utcai frontos kocsmája is helyet kapott

Egyik pénteken az arra menő Sagmüller plébános úr, megdöbbenten látta, hogy böjti nap ellenére, „Kalarábé főzelék, huszárrostélyossal” van kiírva a táblára. Másnap ki is prédikálta, mint elrettentő esetet, miszerint vannak egyes vendéglők, akik nem szégyenlenek pénteken, huszár rostélyost kínálni. Nem értette, miért nevet az egész templom. Nem tudta, amit még a gyerekek is tudtak Óbudán, hogy ezt az elnevezést, az óbudai huszár laktanya János nevű sza­­­ká­csa találta ki. Ugyanis, amikor az egyik napon nem kapott húsra pénzt, hogy valami mégis legyen feltétnek a főzeléken, zsírban kenyérszeleteket sütött ki. Fokhagymával jól megkenve tálalta, elnevezve huszárrostélyosnak.

  • Az eredeti recept zsírral való főzést tartalmazott, ezt változtatta át dédnagyanyám, (ahogyan Óbudán hívták, die schöne Weiss Lencsi) epekövei miatt, az olasz barátnője javaslatára, olíva olajra. A eredeti recept mennyiségeket nem tartalmazott, a hozzávalók megállapítása 4  főre, már újkori termék.

Karalábé főzelék, huszár rostélyossal

Pénteki, böjtös egytálétel, Pepi néni receptje

Hozzávalók (4 főre):

• A főzelékhez:

  • 4 db karalábé
  • 4 db burgonya
  • 1 nagyobb fej hagyma
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • ½ mokkáskanál őrölt fehérbors
  • 2 szál zellerlevél
  • 1 csokor petrezselyem
  • 2 bögre húsleves
  • 1 púpozott evőkanál finomliszt
  • ½ pohár tejfel

A huszár rostélyoshoz:

  • 8 szelet kenyér
  • 1 bögre olívaolaj
  • 2 gerezd fokhagyma.

Elkészítése:

  1. A karalábé fejeket megtisztítjuk, és fejenként 2-2 db 3×3 cm-es kockát vágunk, a szélekről levágott részeket feldaraboljuk, a friss zöld kalarábé leveleket száruktól megfosztva apróra vágjuk. A burgonyát egészen vékony szeletekre vágjuk.
  2. Az apróra vágott hagymát, olíva olajon, üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk az őrölt borsot, a zeller leveleket, a felvágott petrezselymet, és a húslevest. (A petrezselyemből tegyünk félre 8 db nagyobb levelet a tálaláshoz.) Tegyük bele a karalábét és a burgonyát.
  3. Amikor a karalábé és a burgonya megfőtt, (kb. 25 perc múlva) vegyük ki a kockákat, a zeller leveleket, és a maradékot passzírozzuk át, majd adjuk hozzá a lisztet, a tejfelt, és csomómentesre keverjük el. (Mai módon turmixgép segítségével)
  4. Forraljuk fel, és lassú tűzön, állandó keverés mellett, kb. 2 percig, főzzük, (ha szükséges kukoricakeményítővel sűríthetjük) majd a karalábé kockákat tegyük vissza.
  5. A kenyérszeleteket az olíva olajban süssük barnára, majd papíron lecsepegtetve, mindkét felét dörzsöljük be a fokhagymával.
  6. A főzelék mellé kiadagolt, két-két karalábé kockát, díszítsük tejfel cseppel, és petrezselyem levéllel. A kenyérszeleteket külön előmelegített tányéron kínáljuk.

Az Öreg, a blog vendégszerzője