HUSZÁRROSTÉLYOS – Régi kedves ismerősöm, az Öreg, nekem is elküldte a huszárrostélyos történetéről szóló írását. S, hogy mi is ez a közszlengben csak huszárrostélyosként emlegetett étel? A huszárrostélyos szűkebb értelemben a zsírban aranybarnára sütött, fokhagymás pirított kenyér. Egyesek szerint a huszárrostélyos, vagy huszárpecsenye a zsíroskenyér megnevezése, még mások
szerint a huszárrostélyos a lapcsánka, tócsni, görhöny néven is nevezett egyszerű burgonya-étel ezernyi egyéb elnevezése közül az egyik. Polcz Alaine, Életszakácskönyv szingliknek című könyve szerint:
„Ha a pirított kenyered kened meg zsírral, vagy éppen zsírban pirítod meg a kenyeret, majd fokhagymával bedörzsölöd – ez már luxusvacsora. Az úgynevezett „huszárrostélyos”…”
A huszárrostélyos, Erdélyben huszárflekken, egyébként a délnémet, cseh, szlovák és szlovén konyhában is ismert és kedvelt. Német és cseh neve, topinka (tsz.: topinky), szlovénül hrianka. A cseheknél klasszikus sörkorcsolyaként is fogyasztják a zsírban pirított, fokhagymás kenyeret. A huszárrostély láthatóan a bundás kenyérnek egy egyszerűbb, tojás nélküli változata. Téli napokon forró tea illik mellé, tejeskávé semmiképpen.
Az óbudai huszárrostélyos története, ahogy az „Öreg” elmesélte
Óbudán, a Polgár utca 13 szám alatt, volt Weiss József, más néven Pepi bácsi kocsmája. Bor és pálinka mellett, felesége egytál ételeket is főzött, minden nap mást és mást. A napi menüt krétával kiírta, a kitárt faajtó, feketére festett belső oldalára. Ezt nevezte nép tréfásan, nyúl menünek. Pepi néni ugyanis, az egyik vendégnek, arra a kérdésére, hogy mi van, ha a vendég nem szereti az aznapi kínálatot, azt válaszolta: „Szereti, nem szereti, nem kap mást!”
- Kölcsön véve az óbudai finánc esetét, aki, amikor a Kolompártól a bécsi úti városhatáron megkérdezte, hogy mit visz a szamarán, azt a választ kapta, hogy nyúleledelt. A zsákokban viszont dohányleveleket találva, kifogásolta, miszerint a nyúl nem szereti a dohányt, mire a Kolompár: „szereti, nem szereti, nem kap mást!”
Egyik pénteken az arra menő Sagmüller plébános úr, megdöbbenten látta, hogy böjti nap ellenére, „Kalarábé főzelék, huszárrostélyossal” van kiírva a táblára. Másnap ki is prédikálta, mint elrettentő esetet, miszerint vannak egyes vendéglők, akik nem szégyenlenek pénteken, huszár rostélyost kínálni. Nem értette, miért nevet az egész templom. Nem tudta, amit még a gyerekek is tudtak Óbudán, hogy ezt az elnevezést, az óbudai huszár laktanya János nevű szakácsa találta ki. Ugyanis, amikor az egyik napon nem kapott húsra pénzt, hogy valami mégis legyen feltétnek a főzeléken, zsírban kenyérszeleteket sütött ki. Fokhagymával jól megkenve tálalta, elnevezve huszárrostélyosnak.
- Az eredeti recept zsírral való főzést tartalmazott, ezt változtatta át dédnagyanyám, (ahogyan Óbudán hívták, die schöne Weiss Lencsi) epekövei miatt, az olasz barátnője javaslatára, olíva olajra. A eredeti recept mennyiségeket nem tartalmazott, a hozzávalók megállapítása 4 főre, már újkori termék.
Karalábé főzelék, huszár rostélyossal
Pénteki, böjtös egytálétel, Pepi néni receptje
Hozzávalók (4 főre):
• A főzelékhez:
- 4 db karalábé
- 4 db burgonya
- 1 nagyobb fej hagyma
- 2 evőkanál olívaolaj
- ½ mokkáskanál őrölt fehérbors
- 2 szál zellerlevél
- 1 csokor petrezselyem
- 2 bögre húsleves
- 1 púpozott evőkanál finomliszt
- ½ pohár tejfel
- só
A huszár rostélyoshoz:
- 8 szelet kenyér
- 1 bögre olívaolaj
- 2 gerezd fokhagyma.
Elkészítése:
- A karalábé fejeket megtisztítjuk, és fejenként 2-2 db 3×3 cm-es kockát vágunk, a szélekről levágott részeket feldaraboljuk, a friss zöld kalarábé leveleket száruktól megfosztva apróra vágjuk. A burgonyát egészen vékony szeletekre vágjuk.
- Az apróra vágott hagymát, olíva olajon, üvegesre pirítjuk. Hozzáadjuk az őrölt borsot, a zeller leveleket, a felvágott petrezselymet, és a húslevest. (A petrezselyemből tegyünk félre 8 db nagyobb levelet a tálaláshoz.) Tegyük bele a karalábét és a burgonyát.
- Amikor a karalábé és a burgonya megfőtt, (kb. 25 perc múlva) vegyük ki a kockákat, a zeller leveleket, és a maradékot passzírozzuk át, majd adjuk hozzá a lisztet, a tejfelt, és csomómentesre keverjük el. (Mai módon turmixgép segítségével)
- Forraljuk fel, és lassú tűzön, állandó keverés mellett, kb. 2 percig, főzzük, (ha szükséges kukoricakeményítővel sűríthetjük) majd a karalábé kockákat tegyük vissza.
- A kenyérszeleteket az olíva olajban süssük barnára, majd papíron lecsepegtetve, mindkét felét dörzsöljük be a fokhagymával.
- A főzelék mellé kiadagolt, két-két karalábé kockát, díszítsük tejfel cseppel, és petrezselyem levéllel. A kenyérszeleteket külön előmelegített tányéron kínáljuk.
Az Öreg, a blog vendégszerzője
Naháááááát! Inkább nevezném csalóka rostélyosnak 😀