TRIANON – Egy mártás, amiről nem a mártás jut eszedbe!

hollandaise-sauceTRIANON MÁRTÁS – A szerződést 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben. Előzményei és következményei jól ismerhetők, ha valaki mélyebben érdeklődik felőle, azonban Trianonnak akad más vonatkozása is, mint

(tovább…)

TRIANON MÁRTÁS – a mártás receptje

TRIANON nevét hallva nem a mártás receptje az első, ami eszünkbe juthat. Különösen nem június negyedikén. A 19. század vége táján Jessup Whitehead írt egy szakácskönyvet ‘Cooking for Profit’ címmel. Ebben a szakácskönyvben szerepel egy vajmártásból készített szarvasgombás sárga szósz.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Pomona Hungarica 5.

ÉS ITT LÉP BE a talán leghíresebb körte-regénybe a modern, „rendszeresített pomológia” atyja, a német August Diel – aki a XIX. század legelején szinte szó szerint évtizedeken át hajszolta ezt a híres, ám mindenféle nyelvi alakváltozáson átment gyümölcsöt. Kapott is egy francia gyűjtőtől egy jó állású, de név nélküli gyümölcsfát. S mikor az termőre fordult, annyira megtetszett a tudós Dielnek is, hogy a névtelen gyümölcsöt elnevezte Ferdinand Kronprinz von Österreich-nek (Ferdinánd koronaörökösnek). Úgyanúgy, ahogyan ezt később, 1856-ban a magyar Entz Ferenc is tette a Kertészeti füzetek V. füzetében:

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Pomona Hungarica 4.

ÉS ÜDVÖZÖLHETNÉNK ott még legalább 139 almafajtát is, köztük számos magyar eredetűt is, a főnökök mellé szép sorban kiültetve – úgymint a Beregi sóvárit, aztán a Fehér-Körös felsőbb szakasza mellől elszármazott vérpiros Sikulai almát, a szabadkai Nemes szercsikát vagy épp a tápai Tombácz-almát. Vagy a Budai Domokos almát – amelyet Budai József pomológus nemesített a háromszéki

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Pomona Hungarica 3.

A NAGY FRANCIA GÉNBANKBAN sehol nem láttam, még utalásokban sem, a mi közép-európai büszkeségeinket – oh Mon dieu, ó, nem; például a valamikori Magyarország vezető gyümölcseit. Például a Batul és Pónyik nevezetű almákat. Amelyek a bő csapadékú és gyorsfolyású Maros völgyéből terjedtek szét minden irányban, vagy kétszáz éve. Persze magam is jól tudom a nyomorúságos és nagyon is kézenfekvő választ.

(tovább…)