A SIKÉR TITKA – lisztről, kenyerekről, gluténről

Dagasztás nélküli kenyér (NYT)LISZT, KENYÉR – A kenyér több mint egy étel, amint azt a magyar nyelv közel kétszáz kenyérrel kapcsolatos közmondása, szólása is jelzi. Számtalan formában létezik, a gőzölt kínai baozitól az örmény lavashon át a telt bronxi bagelen keresztül a papírvékony kurd nane silliig, a bibliai maceszig, vagy az alföldi magas kenyérig, hogy csupán néhányat említsünk a kelt és keletlen, lapos és magas változatok sokféleségéből, amelyek egyben az emberi kultúrák egységét és változatosságát

(tovább…)

LISZTEK – kódfejtés, lisztérzékenység

A LISZTEK LEGFONTOSABB jellemzője, hogy miféle gabonából készülnek, a gabonát milyen szemcseméretre őrlik, mennyi maghéjat (csírát) hagynak benne, mekkora a nedvesség és fehérje (sikér) tartalma. Közülük a búza, s általában a gabonák, minőségét leginkább a magban található keményítő és fehérje aránya adja. Ha a fehérje aránya magas, a búzát jó minőségűnek, „acélosnak” tartjuk.

(tovább…)

MOLNÁROK, LISZTEK, KENYEREK – egy teszt bevezetője

LISZTEK ÉS KENYEREK – „De meg kell adni, hogy a búcsújáróhely kocsmárosnéja értette a maga dolgát, a marhapörköltnek olyan levet készített, hogy Szinbád áldani kezdte a kenyérsütőket, akik a piroscipót kitalálták.” (Krúdy Gyula) Ha már elfelejtettük volna, Krúdy sorai is emlékeztetnek rá, hogy a kenyér alapvető élelmiszerünk. Európában, de leginkább a mediterrán világban, ez a konyhaművészet

(tovább…)