A VÖRÖS ASZÚ – Ha az időjárás nagy kegyesen megengedte, készült sokfelé – a Szerémségben, Tokaj-hegyalján, Ruszton, Sopronban, Somlyón, Móron, Badacsonyban, Egerben, Villányban, Szekszárdon, de még Beregszászon, Nagyszőllősön, Csongrádon, Visontán, Pomázon, Szentendrén is. Bár sokfelé próbálkoztak vele, a vörös aszúra biztonsággal csak Arad-, és Tokaj-hegyalján számíthattak a szőlőbirtokosok. A purcsinból készített tokaji vörös aszú azonban kivétel volt inkább, s nem szabály. Ám lenn délen, a fekete kadarkából készült ménesi aszú már minden vörös aszúk „mintája”, rokona és boldog őse lett.
ÉV BORTERMELŐJE 2018 – 2018. december 5-én 12 órakor kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2018” cím nyertesét. A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő éveken át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható. Ez tehát a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés.
KÜLHONI MAGYAR BORÁSZOK– A minap meghívó érkezett: „Kedves Sanyi! Az alulírott 12 külhoni magyar borász nevében ezúton szeretnélek meghívni a II. Borszerződés aláírási ceremóniájára, amellyel egyidőben a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének megalakulására is sor kerül. A Borszerződés a frissen alakuló Egyesület, a Földművelésügyi Minisztérium és Budafok-Tétény Önkormányzata között jön létre a határon túli magyar borvidékek és borkultúra fejlesztése, valamint a magyarországi és külhoni magyar borászok együttműködése céljából. […] Időpont: 2018. január 20. […]”
BALLA GÉZA jól ismert, népszerű erdélyi, pontosabban szólva, partiumi borász. A közelmúltban, a Magyar Sommelier Szövetség szervezésében a Symbol Budapest adott otthont Balla Géza kadarka és fekete leányka borainak vertikális kóstolójára. Ezen vettem részt jómagam is. A Wine Princess, Balla Géza Pincészete honlapjának bemutatkozó sorai szerint „Ménes, a hajdani híres történelmi borvidék Arad-hegyalján, hosszú ideig feledésbe merült a XX. század forgatagában.
Receptjeim, fotóim, és egyéb írásaim kizárólag írásos beleegyezésem után, a szerző és a forrás egyértelmű megjelölése mellett közölhetőek más oldalakon, vagy nyomtatásban. Ez alól kivételt képeznek azok a gyűjtőportálok, ahol az egész írás nem kerül közlésre, csak annak első sorai, majd a folytatásért a blogomra kattint az olvasó. Írásaimból idézetek formájában szövegrészek átvétele csak szerző és forrásmegjelölés mellett engedélyezett.
A VÖRÖS ASZÚ – Ha az időjárás nagy kegyesen megengedte, készült sokfelé – a Szerémségben, Tokaj-hegyalján, Ruszton, Sopronban, Somlyón, Móron, Badacsonyban, Egerben, Villányban, Szekszárdon, de még Beregszászon, Nagyszőllősön, Csongrádon, Visontán, Pomázon, Szentendrén is. Bár sokfelé próbálkoztak vele, a vörös aszúra biztonsággal csak Arad-, és Tokaj-hegyalján számíthattak a szőlőbirtokosok. A purcsinból készített tokaji vörös aszú azonban kivétel volt inkább, s nem szabály. Ám lenn délen, a fekete kadarkából készült ménesi aszú már minden vörös aszúk „mintája”, rokona és boldog őse lett.
ÉV BORTERMELŐJE 2018
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!