UTAZNI JÓ – Ha például Krúdy Gyula neszét vette, hogy a távoli Szepesbéla vasúti restaurációjában új konyhaséf kezdi meg művészetét, kiballagott a vasútra, felszállt a vonatra és a regényes nevű stációba utazott, hogy megkóstolja az új szakácsné új főztjét. (Ó, boldog békeidők – az újságírók akkoriban száz százalékos első osztályú kedvezményt kaptak a királyi MÁV-tól.) És most hallom, egy nagyon is
ALFÖLD KONTRA HEGYVIDÉK – válasz Dlusztus Imrének. Kedves Imre Gazda, könnyű Katát táncba vinni! Csak a napokban került kezembe kommentárral ellátott cikked internetes lapodból, az Elitborból. Ebben újraközlöd egy korábbi Lugas-írásomat (Mi van még egy üveg magyar borban?), amelyhez több pontban kiegészítő-vitázó megjegyzéseket teszel. Így is van ez rendjén – azért dolgozik az emberfia, hogy értelmet találjon szellemi erőfeszítéseinek.
AMBRUS LAJOS író a blog állandó vendégszerzője. A minap már sokadszorra egyeztettünk egy kemenesaljai látogatásról, kemencében sütésről, birkafőzéséről, s persze a somlai bor gyakori kortyolgatásáról is. Megegyeztünk újra, hogy nem is lenne annál jobb, mint, ha leülnénk a diófa alá, várva, hogy a kemencében süljön a friss, illatos kenyér, miközben mi furmintot iszogatnánk.
ISMERETLEN SZÖVEG került a kezembe: Badacsony bánata a címe és benne olyan friss hang szólalt meg, mintha ma írták volna. Leszámítva persze néhány sajátos kordokumentum-szerű fogalmat (földkiosztó-bizottság, földreform, juttatott gazda, kitelepítés stb.), de a mű-egész úgy szól, hogy az ma is érvényes. A Badacsony bánata újságcikknek készült és valami régi vágású újságból való, hisz ilyen terjedelmű írást ma már csak végszükség esetén közölnek a lapok. De igényes nyelvű, sodró lendületű, tárgyszerű, elemző és kritikus. Szerzője: Bakonyi Tamás. A lappangó szöveg (itt jelenik meg újra teljes terjedelmében) a Magyar Parasztélet 1946. november 24-i számában látott napvilágot.
AMIKOR vagy tizenöt éve első közös kis-somlai szőlőnkben agnoszkáltuk Bejczi Józsival a szőlőfajtákat (minden elhanyagolt valahai magyar parasztszőlőben ezerféle, nehezen azonosítható szőlőfajta is rendszeresen előfordult, ám összeszűrve őket, nagy borokat mégsem lehet készíteni belőlük), szóval találtunk ott egy tömött, vállas, középnagy fürtű szőlőt is.
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!