Szerző: Ambrus Lajos | 2012/04/06 | Ambrus Lajos írásai
AMIKOR ELJUTOTTAM a versailles-i királyi gyümölcsöskertbe, a Potager du Rois-ba, a Jean-Baptiste de La Quintinie főkertész alapította gyümölcsgyűjteményhez december volt – friss, meleg atlanti szél csapdosta a füleimet. Az a kirándulás megrendítő volt. S bár a kert építőjének kezdeti energiáit leginkább a versailles-i mocsár lecsapolása kötötte le, közben mintegy mellékesen, a terep adta kényszertől inspirálva föltalálta az alagcsövezés furfangos rendszerét; 1678 és 1683 között árkokat ásott, kavicságyakat hozott létre; majd a kolostori kertekből ismerős magas ágyásokat épített a király birtokán – 9 hektáron.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/04/01 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
MINDIG SEJTETTEM, hogy a valódi emlékezet regényét kéne megírni a magyar gyümölcsökről. Köztük legelőbb tán a szőlőről és a borról. Olyan mélységű feladvány ez, mint egy valóságos nagyprózai vállalkozásé. Mert aligha akad hitelesebb és gigászibb metafora a magyar szőlők viszontagságos, nagy kilengéseket mutató, hol szerencsés, hol dicsőséges, hol mulatságos, hol meg egészen tragikus színeket felmutató történeténél. És e sokszínű tabló megrajzolását a kényelmesen hullámzó, ámbár szigorúan fegyelmezett irodalmi műfaj még akár meg is engedhetné. Először is, egy ilyen műben érdekes és izgató növényországi figurák lépnének színre – olyan nevekben pompázó
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/03/02 | Ambrus Lajos írásai, borász
MEGÉRTENI a cseresznyefát – milyen is a cseresznyefa? Az otthonosság és az intimitás érvényesítése a teremtésben. Mert ízes, lédús, ropogós és bíbor gyümölcse közeli örömökre hívogat, és domboldali geometriájában semmiféle szigorúság sincs – a cseresznyefa csupa kedv, derű és bizalom. Sőt minden fa között a legérzékenyebb, mondja Hamvas a cseresznyeszedésről szóló traktátusában. Ágainak mindig olyan szerkezete alakul, hogy az ember a legkényelmesebb elhelyezkedését is megtalálja. Valóban: a legmászhatóbb fák egyike – óriási koronájában ülni és cseresznyét szedni, közben a madarak énekét hallgatni és fütyörészni, vagy csak úgy ott lenni, az élet legnagyobb pillanatai közé tartozik.
(tovább…)
Szerző: Csíki Sándor | 2012/02/24 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász
HATÁRBÉLI fölgyeik és szőlejik termékenyek, a’ belső mező Város, a’ külsővel öszve van kaptsolva, helyben boraikat el adhattyák – írja a legelső magyar nyelvű földleírásban 1799-ben néhai jó Vályi András erről a régi zalai mezővárosról, amely akkor még két részből állt, úgymint Belső- és Külső-Lendvából. S hozzáteszi: “néha Mura és Lendva vizek által el’öntetnek határjaik”.
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/02/16 | Ambrus Lajos írásai
A KERT: fény, szív, csoda s közben mámorító gazdagság. Akinek kis udvara és kis telke van, a tájfajták felé tájékozódjon – vissza a gyökerekhez. Irodalomban pedig az eredeti magyar munkák felé. Így megtudhatjuk azt, hogy a házikert elsősorban az odaillő régi tájfajtákkal a gyümölcs hasznossága és jósága mellé a hagyomány legnemesebb ápolását s a régiek hagyatékának legszentebb megbecsülését is jelenti. A fajtaismeret a faiskolai jegyzékekkel kezdődött – legalábbis szélesebb körben. Az első magyar faiskolai jegyzéket Bodor Pál adta ki: Eladó válogatott gyümöltsfa – oltoványok lajstroma, 1812 – utána
(tovább…)
Szerző: Ambrus Lajos | 2012/02/15 | Ambrus Lajos írásai
BARÁTOM levelében arra kért, írnám meg, miféle könyveket ajánlok kertépítéséhez és telepítéséhez, amely „a kertészkedés (leg)alapjaiba vezet be”, mert vidéki birtokra költözvén legfőbb ideje a nemes tervezéseknek. Bizony, a hosszú téli estéken a régi ideális gazda és a gazdaifjú osztott-szorzott, képezte magát, előhúzta a gazdasági naptárakat, szakkönyveket s egyéb öreg olvasnivalókat, majd hallgatta a
(tovább…)
VÉLEMÉNYED VAN? ÍRD MEG!