AMBRUS LAJOS: Nyelv és gyomor

Szerző: | 2012/02/10 | Ambrus Lajos írásai, bor, Bor és étel párosítás

BIZONY MEGLEPETT, hogy Montaigne, a nagy tizenhatodik századi sztoikus, aki mindig tudta, mit kíván mondani és azt derűvel, elegánsan és világosan tette, egyáltalán nem úgy, mint egyéb moralisták, akik állandóan nevelni kívánják az embert; szóval meglepett, hogy a zseniálisan tájékozott Montaigne a nyelv és a gyomor nagy kérdéseiben mennyire kevésbé kifinomult nézeteket vallott. Életrajzából tudni, hogy kitűnő egészségnek örvendett, de tökéletesen visszaélt vele, hiszen, ahogy Gide írta: „mindent megeszik, amit elébe tesznek, de olyan mohón, hogy néha beleharap az ujjába, mert akkoriban még nem használtak villát”.

(tovább…)

AMBRUS LAJOS: Pincék és érintések

Szerző: | 2012/02/02 | Ambrus Lajos írásai, bor, borász

Photo: ifj.Vasuta GáborHA SOMLÓN járok, Varga Sanyi bátyám pincéjében, mindig megnézem az öreg présház falán lógó, napról napra halványuló és elpiszkolódó fénymásolatot: ennek a pincének hajdani képét, amely valaha a híres és ünnepelt ódaköltő Kisfaludy Sándoré volt. Az itt fekvő tizenöt holdas szőlőskerttel együtt. A régi kép egy nehezen kivehető, de a tájba elegánsan belesimuló emeletes, zsalugáteres, négy

(tovább…)

ELEONÓRA – Ambrus Lajos írása

Szerző: | 2011/10/22 | Ambrus Lajos írásai, Történelem

POTT VEZÉRKARI ezredes, a szigorú és fegyelmezett katona Haynau dunai hadseregének hadtestparancsnoka. A zsigárd-peredi harcokban a Pott-dandárt vezeti – 1849. június 16-án az Asbóth Lajos-féle II. hadtest támadását visszaveri és Nagysándor és Knezic hadtesteinek tétlenkedése miatt ki is szorítja Zsigárdról. Pár nap múlva az újabb zsigárd-peredi csatában végül is meghátrálásra készteti a magyarokat, majd Felföld nyugati részét védi tőlük. Hamarosan Mária Terézia érdemrendet kap és a Trencsénbe vezénylik. Pott Gusztáv (Gustav von Pott) vezérkari ezredesnek, a nehéz 1849-es esztendő egyik borús, késő őszi  napján, ekkor már Világos és Arad után vagyunk, a

(tovább…)

MIT NEKEM, TI ZORDON KÁRPÁTOK

Szerző: | 2011/10/07 | Ambrus Lajos írásai

PETRARCA 1335. április 26-án megmászta az 1912 méteres Mont Ventoux-t – minden lebeszélés ellenére. Eredetileg nyilván azért, hogy a „táj alakját, mint valami többé vagy kevésbé szépet befogadja és élvezze”. De a csúcson, a hegytetőn, a szokatlanul könnyű levegőég varázsos bűvöletében mégiscsak elunva a hegy szemlélését, a magával cipelt Szent Ágostont olvasva hirtelen másra is kellett gondolnia.

(tovább…)

A GOMBÁKRÚL – Kemenesalja szépírója

Szerző: | 2011/09/07 | Ambrus Lajos írásai

ÉN UGYAN NEM volnék valami szenvedélyes gombász, de azért lakhelyem főbb gombáit ismerem, mert jártam én is az erdőket gomba után és falubelijeim rendszeresen gombásznak – a tavalyi például jó évad volt, a galambgombát olykor kaszálni lehetett. De viszonylag szerény a kemenesaljai gombászat hetyei felhozatala – ellentétben a szomszédos Hegyhátéval vagy még inkább az Őrségével: nálunk lényegében csak a tyúkgombát, a galambica némely változatát és a vargányákat szedik; a lila és szürke pereszkét, a nyúlgombát (rókagombát), és pöfeteggombát már szerényebben.

(tovább…)